A könyv bemutatójára december 7-én kedden délelőtt került sor a Kossuth Klubban. A kötetet ismertette Poszler György irodalomtörténész. Jelen volt Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Schweitzer József országos főrabbi. Poszler György hangsúlyozta: nem zsidó ügyről van szó, hanem zsidó-keresztény és magyar ügyről is: szükséges politikailag és lélektanilag is rendezni a soával kapcsolatos kérdéseket. Schweitzer József és Várszegi Asztrik szavaiból kiderült: a Pannonhalmán elkezdett párbeszédet folytatni kívánják, kiszélesített tematikával, új előadókkal. A pannonhalmi főapát megismételte: egy Atyának gyermekei vagyunk, egymásnak testvérei, ennek szellemében kell a párbeszédet folytatni. (a pannonhalmi konferenciáról 1998. november 9-ei számunkban részletesen beszámoltunk a szerk.) MK
Konferencia: Vallásszabadság Európában ma és holnap
Budapest: A fenti címmel címmel nemzetközi tudományos-közéleti konferenciát rendez az Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány és az Európai Katolikus Információs Központ (OCIPE) magyar szervezete 1999. december 9-10-én a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében (Bp. V. Szalay u. 7.) A konferencián előadást tart többek között Erdő Péter püspök, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, A Vallásszabadság egyházjogi tartalma címmel. Az előadók vizsgálják Az egyház és állam viszonyának történelmi hagyományait Rácz Lajos, ELTE), Az állam és egyház magyarországi viszonyát (Balog Zoltán református lelkész, miniszterelnöki főtanácsadó), Az egyházaknak a civil társadalomban betöltött szerepét (Tomka Miklós, MTA Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az OLI Vallásszociológiai Központjának igazgatója). Tájékoztatást kaphatnak a résztvevők arról, hogy mi az Emberi Jogok Európai Bíróságának szerepe a lelkiismereti szabadság érvényesítésében, (Schanda Balázs a NKÖM Egyházügyi Titkárságának főosztályvezetője),és arról, hogyan érvényesül a lelkiismereti szabadság az ortodox többségű országokban (Gabriel Andreescu, a román Emberi Jogi Központ elnöke, a romániai Helsinki Bizottság társelnöke) MK
Szentmise Kaszap István halálának évfordulója alkalmából
Székesfehérvár: A Vasútvidéki Prohászka plébániatemplomban Takács Nándor megyéspüspök december 17-én pénteken 16 órakor szentmisét celebrál. MK
Megjelent a Szív decemberi száma
A magyar jezsuiták havi lapjának vezércikkében P. Ádám János tartományfőnök a karácsonyi köszöntés mellett a nem szűnő anyagi gondokat is említi, kérve a tehetősebbek támogatását a lap fönntartása érdekében. Annál is inkább, mert A Szív nem terheli olvasóit 2000-ben áremeléssel.
A nagy kérdőjel alatt egyre bővül a XX. század nagy magyar katolikus példaképeinek listája. A már több mint kétszáz név mellé még decemberben is lehet újakat javasolni, vagy a meglévőket egy-egy szavazattal támogatni. Egy ukrán környezetben magyarul tanító pedagógus, Vígh Adrienn kérdésekre válaszolva Kárpátalja Rahó nevű falujában a kisebbségi magyar gyerekek nevelésének örömeiről és buktatóiról beszél. (Ha magyar, akkor katolikus) Szabó Ferenc cikkében (Az új tavasz téli kezdete) a jubileumi szentév beköszöntéséről, a szent kapuról, a szentévekről, a zarándok-egyházról, búcsúkról olvashatunk. Családban élve sokkal nehezebb Isten tervét megvalósítani, vagy már-már lehetetlen? kérdi egy háromgyermekes kismama, mivel nemigen talál magának példaképet a férjes asszonyként szentté avatottak között. A pápa általános imaszándéka olyan, mint egy karácsonyi jókívánság, a missziós imaszándék pedig az egyházmegyés papok missziós elhivatottságáért van kijelölve. Egy most épp misszióban szolgálatot teljesítő egri egyházmegyés atya gondolatai kísérik ezt az imaszándékot (Juhász János: Az egyház missziós küldetése).
Sajgó Szabolcs egy főiskolás két kérdésére válaszol (Mit szól hozzá?): mi fán terem a stigma és mitől jó, vagy éppen nem jó egyenruhában járni. A lelkivezetés fórumán Nemes Ödön SJ egy 39 éves, jelenleg a munkanélküliség által megpróbált családapa Istennel való kapcsolatát igyekszik elősegíteni. (Ima a megpróbáltatásban) A karácsonyi "sikertörténet" Sajgó Szabolcs elmélkedése a köztünk lakó Istenről, aki egy lett közülünk. A Magyar jezsuiták sorozat karácsonyi darabja Cser László SJ visszaemlékezéseiből való. Babos István SJ vasárnapi gondolatait decemberben természetesen kiegészíti egy karácsonyra szóló vázlat is (Itt van közöttünk). A XX. századi nagy magyar katolikusok között szerepel Bálint Sándor néprajztudós neve is. A Karácsony, húsvét, pünkösd című könyvéből való A kis Jézus aranyalma című írás. A pápa idősekhez írt levelének részlete, Tim Roth brit színész elhatározása, a termék-evangélista küldetése, Szent Brigitta római ökumenikus köszöntése Európa védőszentjei között, a grúziai pápalátogatás, a Haurietis aquas körlevél kiadása a témái az Innen-onnannak.
A gyermekrovatban a vasárnapok láncáról, az izraeliták sátorszentélyéről és a Templomról (Szent ez a hely) szóló írások után kis pásztorjáték is helyet kapott. Milyen próbát (kísértést) álltak ki azok az emberek, akik egy kisvárosi bíró kérdésére: van-e olyan személy a teremben, aki még életében nem lopott dinnyét, egyöntetűen nemmel válaszoltak? Erről szól a Miatyánk kísértésre vonatkozó kérdését illusztráló cikk. A Mókus Margit kincseiről szóló mese annak a mérlegelésében segíthet, hogy ki-ki ráébredjen, nemcsak kenyérrel él az ember, de úgy látszik, a mókus sem. (Mesélj még!) MK
KÜLFÖLDI HÍREK
Betlehemben megnyitották a kétezres Szentévet
Betlehem: A kétezres Szentévet december 4-én délután ünnepélyes ökumenikus szertartás keretében nyitották meg a betlehemi "Születés"-bazilikában a szentföldi keresztény közösségek hívei és vezetői, valamint Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke jelenlétében. A szertartáson bibliai olvasmányok, énekek és a Megváltó születését hírül adó evangéliumi szövegek hangzottak el görög, örmény, olasz, kopt, szír, arámi nyelven. Michael Sabbah jeruzsálemi pátriárka arab nyelvű beszédét a "Jeruzsálemi egyház és a kétezres szentév" témának szentelte.
A jeruzsálemi pátriárka köszönetét fejezte ki a kormány képviselőjének a betlehemi ünnepségek megszervezéséért, valamint Jasszer Arafat elnöknek azért az érdeklődésért, amelyet e fontos esemény iránt tanúsított. Elismeréssel szólt Jasszer Arafat erőfeszítéseiről, melyekkel az igazságos és végleges béke megvalósítására törekszik, utalva rá, hogy a kényes és nehéz körülmények között nagy türelemre és döntési képességre van szüksége. Sabbah pátriárka Istennek hálát adva köszöntötte a különféle keresztény felekezetek híveit, akik azért jöttek el távoli vidékekről is, hogy részt vegyenek a szentév megnyitásán Betlehemben, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Urunk Jézus Krisztus született. Mindazok, akik ezen a szent és ugyanakkor sokat szenvedett földön élnek, érzik, milyen nagy szüksége van az emberiségnek Isten Lelkére, hogy megismerje Isten misztériumát a történelemben, hogy gyakorolja az igazságosságot minden nép és személy iránt. A 2000. év üzenete az emberré vált Isten Örök Igéjének üzenete, amely szeretetről és szabadságról szól. Örömteli üzenet, amelyet az angyalok hirdetnek a pásztoroknak: "Nagy örömet hirdetek nektek és az egész népnek: ma született az Üdvözítő Dávid városában. Ő a Messiás és az Úr." Muzulmán testvéreinkhez szóló üzenetünk egymás jobb megismerésére, a kölcsönös bizalom, tisztelet fokozására szól. Isten akarta, hogy ezen a Szent Földön éljünk és minden arab országban, keresztény arabok a muzulmán és keresztény arab társadalmakban. Elfogadjuk Isten akaratát. Mindnyájunknak, muzulmánoknak és keresztényeknek új szemléletre van szükségünk szögezte le Michael Sabbah, majd így folytatta: a zsidó népnek azt kívánjuk, hogy legyen meg békéje és biztonsága. Tudja azonban azt is, hogy biztonságunk az ő biztonsága, a mi békénk az ő békéje: a mi békénk igazságosságot kíván: a menekültek arra várakoznak, hogy ismét békés és biztonságos életet élhessenek, nem maradhatnak a társadalom peremén. A Szent Város új rendet, végleges stabilitást vár és a béke útján más akadályoknak is el kellene tűnniük. Bárcsak az új évezred meghozná azt a kegyelmet, hogy mindnyájan együtt örülhessünk a Szentföldön ennek az igazságosságon és békén alapuló új rendnek mondotta Sabbah pátriárka, majd a keresztény egyházakhoz fordulva megköszönte szolidaritásukat, arra figyelmeztetve a hívőket, hogy mindnyájan felelősek az igazságosságért és az egyházért, amely Isten üzenetét hirdeti az egész világ számára. VR/MK
Szentföldi keresztény egyházak közös pásztorlevele
A Szentföld pátriárkái és a 12 helyi katolikus, ortodox és protestáns közösség vallási vezetői a "hit, remény és szeretet lelki üzenetével" fordultak az egész világhoz, különleges módon a Palesztinában, Izraelben, Jordániában és az arab országokban élő híveikhez. Az üzenet legfőbb gondolatait Riyah Abul Asal szentföldi anglikán püspök ismertette, szintén arab nyelven. Az üzenetet közös keresztény pásztorlevélként mutatták be a betlehemi "Születés" bazilikában tartott ökumenikus szertartáson. A dokumentum leszögezi: lehetséges, hogy mindnyájan békében éljünk. Az üzenet a Megtestesülés titkának Szent János-i és Szent Pál-i meghirdetése után a Nagy Jubileumról, mint az "imádság, a megbocsátás és a kiengesztelődés idejéről" beszél. "Becsülettel és őszintén meg kell vallani, hogy zarándoklásunk ideje alatt ezen a Szent Földön nem őriztük meg teljesen az egység szellemét a béke kötelékével és tökéletlen maradt az engedelmességünk a Megváltó utolsó vacsorai kérésével szemben, hogy "egyek legyünk." De az Úr ezekben a napokban újra elközelgett szívünkhöz és kijelentjük: nem akarunk többé a múlt tévedéseiben és bűneiben maradni, sem pedig megállni a fájdalmas eseményeknél és keserű emlékeknél, hogy egymást azokkal vádoljuk. Kérjük a Jó Istent, hogy töltsön el bennünket irgalmával, adjon kegyelmet, hogy együtt olvashassuk újra a történelmünket és nagyobb szeretettel munkáljuk az egységet ugyanazon gondolatban és lélekben. Az üzenet Krisztus követőit tanúságtételre hívja fel, majd leszögezi: "A mi hivatásunk az, hogy keresztény mivoltunkat itt a Szentföldön és ne a világ más helyén éljük meg."
Az üzenet békefelhívással zárul, melynek alapja az igazságosságra épülő kiengesztelődés, a jogok-kötelessé-gek egyenlősége, az emberi személy tisztelete és egy különleges "status" elismerése Jeruzsálem számára. A közös pásztorlevél ismertetése után I. Diodorosz, jeruzsálemi görög pátriárka megáldotta a "Születés" grottájából érkező, kezükben égő fáklyát tartó gyermekek csoportját, majd Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökének üdvözlő beszéde után meggyújtotta a bazilika karácsonyfájának gyertyáit, mire ezzel egy időben a béke gesztusaként Betlehem városának fényei felragyogtak. VR/MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 12. 10.