December 13-án hétfőn Dél-Indiában összedőlt egy ház, maga alá temetve hat apácát. Indiai sajtóhírek szerint a nővérek aludtak, amikor a rossz állapotban lévő épület a heves esőzések hatására rájuk omlott. Mind a hatan meghaltak (Napi Magyarország: Apácák... december 14., 17.o.).

Kilenc templom restaurálását támogatja az idén a túlnyomóan magyarlakta Kovászna megyében a bukaresti kulturális minisztérium. Ebből csak három magyar műemlék, a gelencei, a kézdiszentléleki római katolikus templom és a kilyéni unitárius istenháza, ezekre összesen 1,165 milliárd lejt költenek. A további hat a sepsi-bükkszádi, a kézdivásárhelyi, a köpeci, a kézdiszent-kereszti, a bölöni és a berecki román ortodox templom, ezekre 1,003 milliárd lej jut (Magyar Nemzet: Tájoló december 13., 10.o.).

Hazai hírek

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör-vény módosítása, pontosítása azt célozza, hogy az egyházi státust ne vehessék igénybe olyan közösségek, amelyek el-sődlegesen nem vallási tevékenységet folytatnak mond-ta Schanda Balázs, a kulturális tárca főosztályvezetője egy december 11-én, szombaton tartott fórumon. A Raoul Wallenberg Egyesület rendezvényén Semjén Zsolt helyettes államtitkár elfoglaltsága miatt tartott előadást a főosztályvezető. Közölte: az egyházak egyenlő kezelése nem zárja ki társadalmi szerepük figyelembe vételét. Szerinte a vallásszabadság gyakorlásához kapcsolódó területeken az állam nem tehet különbséget a vallási közösségek között, a társadalmi szerepet illetően azonban van erre lehetőség. Schanda Balázs rámutatott: a vallásszabadságot illetően tapasztalhatók visszaélések, amelyek önmagukban még nem igényelnék az 1990. évi törvény módosítását. Szerinte kívánatos lenne, hogy az egységes gyakorlat kialakítása érdekében az egyházak bejegyzésével egyetlen bíróság foglalkozna, a bejegyzést kérelmező közösségek pedig előzetesen összefoglalót nyújtanának be hitelveikről. Barabás Tamás, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének képviselője kijelentette: egy olyan államhatalommal állnak szemben, amely a négy történelmi egyházhoz való tartozást a nemzeti identitástudat helyreállításaként értelmezi. Ruff Tibor, a Hit Gyülekezetének lelkésze szerint a jelenlegi törvény jó, és nem igényel változtatást. Legfőbb aggályuk, hogy az új szabályozás megszünteti a vallási kisebbségek többséggel szembeni védelmét. Ruff úgy vélte, hogy a törvénymódosítás mögött politikai akarat érvényesül (Napi Magyarország: Vita... december 13., 5.o.).

Indokolatlannak tartja a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását 22 keresztény kisegyház (Magyar Nemzet: Ellenzik... december 15., 5.o.).

A Szemináriumok Millenniumi Bizottsága a kereszténység 2000., az államiság 1000. jubileumának közelgő ünnepségsorozata keretében országos kispaptalálkozót szervezett. Az összejövetelen minden magyarországi és határon túli szeminárium képviseltette magát. A Napi Magyarország (Országos kispaptalálkozó... december 11., 29.o.) összeállítást készített a rendezvényről. Hugyecz János IV. éves növendék úgy véli: az új évezredben a papok ne egyenként töltsék be feladatukat, hanem a közösségben. Azt a feladatot, amire Jézus megbízást adott. Fontos, hogy kispapokként megismerjék egymást, így tudnak majd hatékonyan dolgozni. Ne csak egyes egyházmegyék virágozzanak, de a Magyarországon lévő tizenhárom megyének együtt kell munkálkodnia azon, hogy betöltse küldetését. "Dialógusban legyünk, egymás hitéből táplálkozzunk, megerősítsük egymást, örömmel legyünk együtt, örömteli legyen a találkozás Istennel és egymással!"

A tízéves Magyar Máltai Szeretetszolgálat de-cember 11-én szombaton tartotta jubileumi rendezvényét a Budapesti Kongresszusi Központban. Jelen volt Har-rach Péter családügyi és szociális miniszter is (Nép-szabadság: Tízéves... december 13., 5.o.).

A Népszava Szép Szó című rovatában (Az egyház élő valóság... december 11., III. o.) Ádám János jezsuita tartományfőnök nyilatkozik. Kifejtette: "tapasz-talatai szerint a rendszerváltozás után voltak olyan emberek, akiknek valóban fontos lett a hit, de olyanok is, akik csak érdekeik miatt váltak hívőkké." "Az, hogy ki vallásos és ki nem az, azon múlik, hogyan viselkedik másokkal a mindennapi életben. Egy valóban vallásos embernek jobbnak, együttérzőbbnek kell lennie másoknál. Sokkal többre becsülök egy nem hívő jó embert, mint egy 'keresztényt', aki nem jó ember. A jövő jezsuitájának a 'világhódító' helyett 'emberszolgáló'-nak kell lennie, aki a dialógust részesíti előnyben a konfrontációval szemben." A jezsuita tartományfőnök szerint az egyházban mindenkinek meg kell értenie: "a fiatalokat nem ragadja meg a kegyes, szép beszéd. A hagyományaink őrzése fontos ugyan, de az egyház élő valóság, nem múzeum." P. Ádám úgy érzi, Magyarország előtt nehéz út áll, mivel Nyugaton már a hatvanas években foglalkozni kezdtek a II. Vatikáni zsinattal, amely sok nyugati papra volt hatással, itthon viszont ez a folyamat sokkal később kezdődött el. Az egyik legnagyobb baj, hogy "az ige hirdetői nem tudnak azonosulni a nyájjal. Nem alkalmazkodnak az idők új követelményeihez." Nagyon fontos, hogy aki terjeszti a hitet, hiteles személyiség legyen.

A Népszabadság (Minden templom... december 14., 29.o.) összeállítást készített a templomok biztonságáról, annak kapcsán, hogy december 11-jén hajnalban ismeretlen tettesek betörtek a VI. kerületi Vasvári Pál utcai zsinagógába. A vandál fosztogatók nemcsak az ott található értékeket vitték magukkal, de feldúlták az egész imaházat. A lap szerint a bűncselekményt vélhetően nem vallásellenes jelleggel követték el, mivel a betörők nemcsak a zsinagógákat látogatják előszeretettel. Spányi Antal püspök, általános helynök szavaiból kiderül: az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozó valamennyi fővárosi templomban évente legalább egyszer történik mérhető anyagi kárt okozó rongálás, fosztogatás, illetve betörés. A perselyek feltörésétől egészen a kegytárgyak eltulajdonításáig mindenféle vagyon elleni bűncselekmény előfordul.

Tavasszal kezdik a nyáron leégett hunyai katolikus templom újraépítését és az egyházközség reményei szerint rá egy évre birtokba is vehetik a hívek közölte Iványi László plébános. Amint arról már beszámoltunk, a 800 lelkes katolikus békési falu, Hunya 103 éves templomát nyáron villám sújtotta, és az istenháza porig égett. A biztosítótól több mint 25 millió forintot kap az egyház, az eddigi adományok 6 millió forintot tesznek ki, de további támogatásokra is számítanak a templomépítő hunyai-ak. A segítők közt van a megyei képviselőtestület, a Magyar Karitász, s az építkezéshez hozzá fog járulni a püspökség is (Magyar Nemzet: Új templom épül... december 9., 17.o.).

Emlékülést tartott Kálló Ferenc főesperes, az an-tifasiszta ellenállás vértanúja tiszteletére december 8-án szerdán Budapesten a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. A fórumon részt vett Ladocsi Gáspár ka-tolikus tábori püspök, vezérőrnagy (Magyar Nemzet: Mozaik december 9., 17.o.).

Etikai kódex készül valamennyi hazai újságíró számára, amelynek közös kidolgozására vállalkozik a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (Makúsz), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Sajtószakszervezet közölte Jósfay György, a Makúsz főtitkára. A Nemzetközi Újságíró Szövetség ajánlására létrehozott bizottság tervezetét az érintettek 2000 március 11-én közös konferencián vitatják meg (Magyar Nemzet: Hírek december 9., 4.o.).

A Napi Magyarországban (A keresztény művész... december 11., 29.o.) Ozsvár Csaba ötvösművész nyilatkozik, aki keresztény művésznek vallja magát. II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatásakor az általa készített Római misekönyvet kapta ajándékba a Magyar Katolikus Püspöki Kartól. Most éppen körmeneti keresztet készít Karl-Josef Rauber pápai nuncius megbízásából. Ozsvár Csaba leszögezte: "Az egész keresztény világ archetípusa Jézus Krisztus és ehhez különösen annak kell ragaszkodnia, aki nap mint nap próbálja megformálni Krisztus arcát. Nem azt tartom művészetnek, ha valaki a kor ízlésvilágát, diszharmóniáit ragadja meg, sőt egyházi művésztől az is kevés, ha a legnagyobb káoszban is a harmóniát mutatja fel. A szakrális műnek eredeti, gyermeki lényében kell megszólaltatnia az embert, meg kell mutatnia neki, hogy milyen az Isten, képessé kell tennie a szenvedélyes életre, föl kell készítenie a halálra." Ozsvár naponta fölteszi magának a kérdést, hogy az általa képviselt művészet kiben, hogy fog, fog-e folytatódni? "Nagyon bízom benne, hogy négy gyermekem közül lesz, aki valamilyen értelemben legalábbis továbbviszi azt, amit csinálok. Szorgalmazom olyan szakközépiskola és felsőoktatási intézmény létrejöttét, ahol az egyházművészet oktatható. Szívesen tanítanék is, kigondoltam már, hogy kis, magukat javításból, restaurálásból fenntartó műhelyeket hoznának létre, ahol mesterek és tanítványok együtt dolgoznának, mint annak idején Verrocchio műhelyében."

Bíróságon támadja meg a Hit Gyülekezete Szabó János honvédelmi miniszternek azt a közigazgatási határozatát, amely kizárta a Tábori Lelkészi Szolgálatból a gyülekezetet. Molnár Róbert kisgazda képviselő a legfőbb ügyésznél följelentette a HGY vezető lelkészét, annak kivizsgálását kérve, hogy Németh Sándornak a katolikus egyházról tett kijelentései törvény- vagy alkotmánysértőek-e. Mint már jeleztük, Németh egyik prédikációjában azt állította, hogy a mai katolicizmust Mussolini alapította, Hitler pedig csak azt tette, amit a katolikusoktól tanult. A parlamentben elfogadták Várhegyi Attila, a kulturális ál-lamtitkár válaszát, amelyet Molnár Róbert interpellációjára adott. A kisgazda képviselő az SZDSZ és a HGY kapcsolatára utalt. A közel egyórás vita során a kormánypárti és a MIÉP-es képviselők fölvetették az SZDSZ felelősségét is. Hack Péter szabad demokrata képviselő, aki a gyülekezet tagja, a vallásszabadságra hivatkozva védelmébe vette a Hit Gyülekezetét (Magyar Hírlap: Videók a Hit Gyülekezetéről... december 9., 5.o.). MK