Szintén az MN (Izraeli bocsánatkérés... december 21., 2.o.) hírül adja: a pápa szentföldi látogatásának szervezésével megbízott miniszter bocsánatot kért a Vatikántól, amiért országa a diplomáciai szokásokkal ellentétben idő előtt bejelentette, hogy a szentatya márciusban ellátogat a szent helyekre. Izraeli sajtójelentések szerint az idő előtti közlés a Szentszék rosszallását váltotta ki, mivel korábban olyan döntés született, hogy a pápa tervezett útját a Vatikán jelenti be. Meir Lau, Izrael askenázi főrabbija reményét fejezte ki, hogy a pápai látogatás "történelmi fordulatot hoz a zsidók és keresztények viszonyában a megbékélés felé vezető úton."

A Vatikán az izraeli tiltakozás ellenére boldoggá avatja XII. Pius pápát közölte José Saraiva Martins, a szentté avatási ügyekért felelős kongregáció prefektusa. Azt is elmondta, hogy már 2000-ben boldoggá avatják XXIII. Jánost, a nagy újító pápát (Magyar Nemzet: Külföld december 18., 3.o.).

Lech Walesa, a Szolidaritás egykori elnöke, volt lengyel államfő szerint a lengyel pápa tevékenysége, a Szolidaritás harca és a Szovjetunió megszűnése volt a kelet-európai kommunista rendszerek felbomlásának folyamatában a három legfontosabb láncszem (Magyar Nemzet: Külpolitika... december 18., 2.o.).

A magyar család- és szociálpolitika céljairól, eredményeiről, a hazai társadalmi problémákról folytatott megbeszéléseket a Vatikánban Harrach Péter szociális- és családügyi miniszter, valamint Semjén Zsolt, a kultusztárca helyettes államtitkára. Harrach Péter a találkozó után elmondta: a magyar kormány célja a családok támogatása, a vatikáni külpolitika pedig ugyanezt szorgalmazza. Rendkívül fontos a család és a házasság értékeinek tudatosítása (Magyar Nemzet: Családi adózást... december 17., 4.o.).

A vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítása Magyarországon fenyegető a vallási kisebbségek számára, és az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF) tájékoztatta erről az Európai Parlament képviselőit derül ki a brüsszeli székhelyű szervezet közleményéből. A dokumentum kifejti: a kétharmados parlamenti többséget kívánó törvényjavaslat az állam világnézeti semlegessége ellen irányul, kettős mércét alkalmaz az egyházakkal szemben, és kitüntető szerepet juttat a történelmi egyházaknak (Népszabadság: Közlemény... december 17., 5.o.).

A Magyar Nemzet Kisebbségek című mellékletében (december 16., 3.o.) Botlik József Csángóélet a katolikus hit erejével címmel a moldvai csángókat mutatja be. Csicsó Antal, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének volt alelnökének kutatásaiból kiderül: a falvakban élő csángók 10 százaléka ma is írástudatlan, 40 százalékuk félanalfabéta. Magyarul olvasni két, írni talán fél százalékuk tud. Csicsó Antal szerint Moldvában az állam és a katolikus egyház a kultúrájuk ellen van. "Nincsenek magyar iskoláink, és nem használhatjuk a magyar nyelvet a templomainkban és a vallási életben. A média mindent megtesz, hogy szégyelljük származásunkat. Moldvában és főleg Bákó megyében az emberi jogokat nem tartják be. A papjaink megtiltják nekünk a magyar nyelven való imádkozást, amelyben támogatja őket a jászvásári, azaz a iaş-i püspök és a Vatikán. Azt mondják nekünk, hogy az egyetemesség kedvéért mondjunk le a magyarságunkról, és legyünk olyanok, mint a románok. Az állam és a katolikus egyház megfélemlít bennünket. A moldvai csángó magyar katolikusok semmit sem tudnak a származásukról, a történelmükről." A cikk szerint "a csíksomlyói plébános, Gergely István, bár nem lenne tiszte, úgy gyűjtögeti maga köré a Kelet-Kárpátok túloldalán lakó csángókat, mint kotlós a csibéket. Szükség is van erre, mert a túloldalon, Erdélyen kívül lakók évszázadok óta a magyarság árvái, magyar papok és tanítók nélkül igyekeznek megtartani ősi eredetüket és katolikus hitüket. Gergely plébános nemcsak minden pünkösdkor, a híres csíksomlyói búcsúkor, a zarándoklaton pátyolgatja őket, hanem mindig, amikor arra módja és alkalma nyílik."

Hazai hírek

Orbán Viktor miniszterelnök december 16-án csütörtökön a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem rektori hivatalába látogatott, ahol az intézmény helyzetéről és a Kálvin téren létrehozandó református központról folytatott megbeszélést a Magyarországi Református Egyház és az egyetem vezetőivel. Balog Zoltán, a kormányfő vallásügyi főtanácsadója a megbeszélés után elmondta: Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, milyen módon tudja a magyar kormány támogatni a református egyház által tervezett beruházást. Az elképzelések szerint a Kálvin téren, a leendő református centrum részeként az egyetem egyik kara is helyet kapna. A beruházás várhatóan a jövő évben megindulhat, fedezetére a református zsinat és a Dunamelléki Egyházkerület biztosítja a forrásokat (Magyar Nemzet: Miniszterelnöki... december 17., 3.o.).

A kormányfő december 17-én, péntek délután az Országházban fogadta a határon túli magyar püspököket. A találkozót követően Orbán Viktor kijelentette: a határon túli magyar felekezetek közösségei akkor tudnak megmaradni, ha az egyházak az oktatás eszközén keresztül az összetartozást jelentő nyelvet és kultúrát ápolni és ápoltatni tudják (Napi Magyarország: Határon túli püspökök... december 17., 2.o.).

Göncz Árpád köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tőkés Lászlónak, a Király-hágó melléki református egyházkerület püspökének. Az elismerést az államfő Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében nyújtotta át a Parlamentben. Tőkés az emberi szabadság és méltóság érvényesüléséért folytatott harcáért, valamint azért az erkölcsi helytállásért részesült a kitüntetésben, amely elvezetett az 1989-es temesvári forradalomhoz (Magyar Nemzet: Kitüntették... december 21., 4.o.).

A Napi Magyarország ("Az egyház... december 22., 5.o.) Mikolai Vincével, az Egri Hittudományi Főiskola rektorával készített interjút, aki elmondta: mint római katolikus pap, mindent megtesz azért, hogy a pápa által kitűzött célt szem előtt tartva, az egyház és az emberiség megerősödve, új lélekkel lépjen be a harmadik évezredbe. A rektor-pap a társadalomra veszélyes szekták tevékenységét elítéli, ugyanakkor megnyugvással tölti el a kormány elődjénél kiszámíthatóbb és józanabb egyházpolitikája. Mikolai Vince a karácsonyról kifejtette: a keresztény embernek a karácsony elsősorban Jézus születésének az ünnepe, "s mert ebben Isten szeretete nyilvánul meg, innen származik a szeretet ünnepe, ami a családnak is az ünnepnapja, mert a középpontban a születés, az anyaság, az atyaság, a gyermekség titka áll. Ezt az emberek meghitt közegben, megfelelő körítéssel is tudják ünnepelni, de kétségtelen, hogy azok, akik nem élnek a szeretet légkörében, ilyenkor fokozott várakozással készülnek az ünnepre. Ebből sajnos tragédia is származhat, ha nem úgy sikerül az ünneplés, ahogy szeretnék: sokan öngyilkosok lesznek, vagy érzelmileg összeomlanak. Ezzel szemben annak a keresztény embernek, aki már egész adventben készül az ünnepre, és aki egyébként is a szeretet légkörében él, nem annyira végletes a különbség a hétköznap és az ünnepnap között."

Az Egyházak és az állam között jó megállapodások születtek, az ezekből következő automatizmus azonban kevéssé érzékelhető jelentette ki Bölcskei Gusztáv, a református zsinat elnöke. Példaként említette: a tavaly decemberben műemlék-rekonstrukcióra megítélt pénzt csak szeptemberben kapták meg (Magyar Nemzet: Hírek december 16., 4.o.).

Budapesten, a Magyar Szentek templomában december 18-án szombaton 17. alkalommal adták át a Magyar Örökség Díjat a kitüntetetteknek. Posztumusz díjat kapott Mindszenty József hercegprímás és Varga Béla balatonboglári plébános, politikus (Magyar Nemzet: Átadták... december 20., 11.o.).

Orbán Viktor miniszterelnök Göncz Árpád államfő jelenlétében december 18-án szombaton átadta a Kisebbségekért Díjakat többek között az aradi minorita rendháznak és Hegyi István székelyudvarhelyi nyugalmazott református lelkésznek (Magyar Nemzet: Együtt... december 20., 5.o.).

Az MSZOSZ nyilatkozatban tiltakozott a Kossuth rádió Sopronból közvetített december 19-ei, vasárnapi szentmiséjén prédikáló Rédli Elemér, a soproni Város-plébánia plébánosa kijelentése ellen. A plébános az erős szakszervezetek helyzetével való visszaélésnek minősítette a sztrájkra készülő vasutasok bérharcát. Az MSZOSZ szerint példátlan és ellentétes az egyház tanításával és a vonatkozó pápai útmutatásokkal, hogy egyházi személyiség a munkájukból élőkkel szemben foglaljon állást. Rédli Elemér reagálásában elmondta: a vasutasok sztrájkjával kapcsolatban nem kívánt konkrét állásfoglalást megfogalmazni, csupán azt hangsúlyozta, hogy nem a jog vagy a jogosság, hanem a szeretet elve alapján kell kinek-kinek döntenie a szakszervezetek akcióját illetően is. Hozzátette: saját véleményét hangoztatta, a vasutassztrájkról nem konzultált egyházi személyekkel, és amit mondott, az legjobb tudása szerint megfelel a katolikus tanításoknak (Népszabadság: Általános sztrájk bénítja... december 20., 4.o.).

Mintegy negyven darab, ötágú vörös csillaggal díszítették fel a pécsi Széchenyi téren felállított karácsonyfát. Körömi Attila fideszes képviselő azért is találja rendkívül súlyosnak az ügyet, mert a vörös csillagok az egyik legjelentősebb egyházi ünnep szimbólumán, a karácsonyfán találhatók. Körömi arra kérte a város jegyzőjét, hogy távolíttassa el az önkényuralmi jelképeket a fáról. A jegyző jelenleg szabadságon van (Napi Magyarország: Pécsi... december 21., 4.o.).

A tudományos élet képviselőit a magyarországi romák lehetséges jövőképeinek megfogalmazására szólítja fel a Polgárjogi Mozgalom, a Magyar Művelődési Intézet és az Esztergom-Budapest egyházmegyei katolikus cigánymisszió. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, továbbá a református zsinat elnöksége és Schweitzer József országos főrabbi egyetértenek a Roma Polgárjogi Alapítvány javaslatával, hogy a hideg időjárásra való tekintettel az önkormányzatok áprilisig függesszék fel a családok kilakoltatását (Magyar Nemzet: Hírek december 18., 5.o.).

A Magyar Nemzetben (december 16., 9.o.) Tóbiás Áron Minden költészet imádság is címmel Puszta Sándor papköltőre emlékszik. A szerző kiemeli: a 47 évig Leányfalun szolgáló plébános-poéta számára minden költészet voltaképpen ima volt. "Olyan belső hang, ami egyszerre szakrális és emberi."

Ledöntött és összetört sírköveket, világháborús katonasírok kihúzott fakeresztjeit hagyták maguk mögött azok a vandálok, akik a közelmúltban több mint húsz síremléket rongáltak meg Csorvás katolikus temetőjében. A Békés megyei település jegyzője, Kerekesné Mracskó Gyöngyi szerint feltehetően ittas fiatalok rombolhattak a már lezárt régi temetőben (Magyar Hírlap: Sírkerti vandalizmus... december 17., 15.o.). MK