Jézus meggyógyít egy bénát.

1Néhány nap múlva visszatért Kafarnaumba. Mihelyt meghallották, hogy otthon van,

2olyan sokan gyűltek össze, hogy az ajtó előtti téren sem fértek el.

3Miközben hirdette nekik az igét, egy bénát hoztak oda. Négyen vitték.

4A tömeg miatt azonban nem tudtak eléje jutni. Ezért kibontották fölötte a háztetőt s a nyíláson bocsátották le a hordágyat, amelyen a béna feküdt.

5Hitük láttára Jézus ezekkel a szavakkal fordult a bénához: „Fiam, bocsánatot nyertek bűneid.”

6Néhány ott ülő írástudó erre azt gondolta magában:

7„Hogyan beszélhet ez így? Káromkodik! Ki bocsáthatja meg a bűnöket? Nem egyedül az Isten?”

8Jézus lelkében mindjárt átlátta gondolataikat és így szólt hozzájuk: „Mit tűnődtök ezen?

9Mi könnyebb, ha azt mondom a bénának: bocsánatot nyernek bűneid? – vagy, ha azt: kelj föl fogd az ágyadat és járj?

10Tudjátok meg tehát, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására.” Ezzel a bénához fordult:

11„Mondom neked, kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!”

12Az fölkelt, gyorsan fogta az ágyát és mindnyájuk szeme láttára kiment. Erre valamennyien, szinte magukon kívül, dicsőíteni kezdték Istent, aztán hozzáfűzték: „Ilyent még sohasem láttunk.”

Lévi meghívása.

13Később megint kiment a tóhoz. Az egész sokaság utána tódult, ő pedig tanította őket.

14Amint a vám mellett elhaladt, látta, hogy ott ül Lévi, Alfeus fia. „Kövess engem!” – szólította meg. Az fölkelt és követte.

15Mikor később Jézus Lévi házában asztalhoz telepedett vele, tanítványaival együtt sok vámos és bűnös is letelepedett. Sokan követték ugyanis őt.

16Ekkor a farizeusok közül való írástudók látva, hogy a bűnösökkel és vámosokkal eszik, megkérdezték tanítványait: „Miért eszik-iszik (mesteretek) vámosokkal és bűnösökkel?”

17Ennek hallatára Jézus azt mondta nekik: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Jézus tanítványai és a böjt.

18János tanítványai és a farizeusok akkor éppen böjtöltek. Hozzá fordultak és megkérdezték tőle: „Miért böjtölnek János meg a farizeusok tanítványai, s miért nem böjtölnek a te tanítványaid?”

19Jézus így felelt: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény? Amíg velük a vőlegény, nem böjtölhetnek.

20Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt: akkor majd böjtölnek.

21Senki sem varr ócska ruhára nyers szövetből foltot, különben az új a réginek ép részét is eltépi és még nagyobb szakadás támad.

22Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, különben a bor kiszakítja a tömlőket, és így a bor is, a tömlő is tönkremegy. Az új bor új tömlőbe való.”

Kalászszedés szombaton.

23Egyik szombaton vetések között járt (az Úr). Útközben tanítványai tépdesni kezdték a kalászokat.

24A farizeusok erre megkérdezték tőle: „Miért tesznek ezek szombaton olyant, ami tilos?”

25Mire ő így felelt: „Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, mikor társaival együtt nélkülözött és éhezett?

26Hogyan ment be Abjatár főpap idejében az Isten házába és ette meg a kitett kenyereket, amiket csak a papoknak volt szabad megenniük? S hogyan adott társainak is belőle?”

27Aztán hozzáfűzte: „A szombat van az emberért, nem pedig az ember a szombatért.

28Az Emberfia ura a szombatnak is.”