Búcsúzás Damaszkusz nemzetközi repülőterén

Elnök Úr!
Mélyen Tisztelt Szíriai Barátaim!

1. Amikor búcsút veszek Szíria ősi földjétől, hála tölti el a szívemet. Mindenekelőtt hálát adok a mindenható Istennek, hogy engedte folytatnom hívő jubileumi zarándoklatomat Jézus születésének 2000. évfordulóján. Köszönöm Szent Pálnak, hogy társam volt ezen út minden szakaszán. Különösen hálás vagyok önnek, Elnök úr, és a Kormány tagjainak, hogy nyitott szívvel fogadtak, és baráti jobbot nyújtottak nekem. Szíria népe híres a vendégszeretetéről, s ezekben a napokban egy zarándoknak lehetővé tette, hogy otthon érezze magát. Ezt a kedvességet nem fogom elfelejteni.

Köszönetet mondok a keresztény közösségnek, különösen a Pátriárkáknak és a Püspököknek, a szeretetért, mellyel zarándokutamon végigkísértek.

Szívembe zártam az Umajádok mecsetében tett látogatást és az udvarias fogadtatást, melyben Őexcellenciája, a Waqf minisztere, és Őeminenciája, a Főmufti, valamint a muszlim közösség részesített. Azért imádkozom, hogy a keresztények és muszlimok közötti harmonikus kapcsolatok hosszantartó szír hagyománya folytatódjék és egyre erősödjék, s tanúsítsa a világnak: a vallás mint a Mindenható Isten imádása a béke magvait veti el az emberi szívekben. Beteljesítvén az emberi lélek legmélyebb vágyait, gazdagítsa és egyesítse az emberi családot a történelem útján.

2. Szíria ősi föld, melynek dicsőséges múltja van. Bizonyos szempontból azonban fiatal nemzet vagytok, mely viszonylag rövid idő alatt és nehéz körülmények között nagyot alkotott. Zarándokként azért imádkozom, hogy Szíria bizakodással és derűsen haladjon egy új és ígéretes jövő felé, s hogy országotok gyarapodjék jólétben és biztonságban az egész nép javára. Szíria alapvető jelentőséggel bír az egész régióban, ahol a népek régóta szenvednek háborúk és konfliktusok tragédiáitól. Ahhoz azonban, hogy föltárulhasson a béke kapuja, meg kell oldani az igazság és az igazságosság, a jogok és a felelősségek alapvető kérdéseit.

Az egész világ reménykedve és aggodalommal tekint Közép-Keletre, nagy várakozással figyelve az építő dialógus minden jelét. Sok és nagy akadály van még, de a béke felé az első lépésnek annak a szilárd meggyőződésnek kell lennie, hogy a megoldás lehetséges a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek határozatainak keretei között. Megismétlem fölhívásomat minden érintett nép és politikai vezetőik felé: ismerjék be, hogy az összeütközés soha nem vezetett és soha nem vezet eredményre. Egyedül az igazságos béke teremtheti meg a föltételeket ahhoz a gazdasági, kulturális és társadalmi fejlődéshez, melyhez a régió népeinek joga van.

Köszönöm, Elnök úr! Sok kegyelem legyen mindnyájukkal: Sukrán! Köszönöm!

A Mindenható Isten áldása bőségesen áradjon jövőtökre!

Az Ő békéje legyen mindig veletek: Asz-szalámú `alájkum!

II. János Pál pápa