Április 26-án, szombaton 10 órától a Szent Péter-bazilika előtti téren celebrálták a szentmisét Ferenc pápa lelki üdvéért, mintegy 250 ezer ember részvételével. A szertartást Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja vezette; 980-an koncelebráltak, bíborosok, püspökök, papok. Ezt követően a koporsót a Santa Maria Maggiore-bazilikába, Ferenc pápa végső nyughelyére vitték. Az alábbiakban Giovanni Battista Re bíboros szentbeszédének magyar fordítását adjuk közre.

Ezekben a napokban ünnepeljük húsvét ünnepét, Jézus Krisztus halálának és föltámadásának az ünnepét. Elemi erővel éljük át, hogy a mi hitünk húsvéti hit, örömteli, reményteli hit. Ebben az ünneplésben érintett bennünket Ferenc pápánk haláláról szóló hír, amely mélyen megrendített mindannyiunkat. Az elmúlt hónapokban sokat imádkoztunk az ő egészségéért, imádkoztunk azért, hogy a betegség terhét nagy lélekkel tudja viselni – és mint ahogyan ő maga is többször kifejezte –, az egyház javára tudja fordítani.

Április 26-án, szombaton 10 órától a Szent Péter-bazilika előtti téren celebrálják a gyászmisét Ferenc pápa lelki üdvéért, a pápák temetéséről szóló liturgikus könyv előírásai szerint. A gyászszertartást Giovanni Battista Re bíboros, a bíborosi kollégium dékánja vezeti. Ezt követően a koporsót a Szent Péter-bazilikába viszik, majd onnan a Santa Maria Maggiore-bazilikába, a végső nyughelyére.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai 2025. április 23-án, szerdán 18 órakor közösen mutatnak be szentmisét Budapesten, a Szent István-bazilikában az elhunyt Ferenc pápa lelki üdvéért.

Az eseményre a katolikus hívőket és minden jó szándékkal érkező embert szeretettel várnak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai megrendülten értesültek arról, hogy Ferenc pápa földi útját befejezve hazatért a Mennyei Atya Házába.

Ferenc pápa 2025. április 21-én, a Vatikánban visszaadta lelkét a teremtő Istennek.

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre. Nagyszombat a gyász napja, Jézus most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. N

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Az Egyház – ősrégi hagyomány alapján – ezen és a következő napon egyáltalán nem mutat be szentmise áldozatot. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán. A Jézust jelképző oltár teljesen dísztelen: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.

Nagycsütörtök délelőtt krizmaszentelési misét tartanak a püspöki székesegyházakban. A püspök együtt misézik az egyházmegye papjaival, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. A szentmise alatt kerül sor a keresztelendők és a betegek olajának, valamint a – keresztség, bérmálás, egyházi rend kiszolgáltatásakor, illetve templomszenteléskor használatos – krizma megszentelésére. Este minden t

Az alábbiakban a húsvéti időszak ünnepi püspöki szentmiséinek helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak.

Virágvasárnap a Katolikus Egyház Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg. Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket.

A Magyar Katolikus Egyház 2025-ben is segíti az adózók tájékozódását az 1%-os kampány során. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra a sokrétű és egyre bővülő oktatási és szociális intézmény-hálózatra, amely az ország egész területén az Önök 1%-os felajánlásainak köszönhetően gondoskodik a gyermekekről, fiatalokról és az idősekről egyaránt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulója alkalmából állami kitüntetéseket adtak át.

A Szentatya évről évre üzenetet intéz a katolikus hívekhez a nagyböjt kezdetén. 2021-ben nagyböjti üzenetének témája: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe…” (Mt 20,18). Nagyböjt: a hit, a remény és a szeretet megújításának ideje.

Kedves Testvéreim! A nagyböjt a személyes és közösségi megújulás kedvező időszak, mely elvezet bennünket a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus húsvéti misztériumához. Idei nagyböjti utunkon jól tesszük, ha felidézzük Szent Pálnak a galatákhoz intézett buzdítását: „Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk. Amíg tehát időnk ( kairosz ) van, tegyünk jót mi

A hamvazkodással mint a bűnbánat jelével megkezdjük éves nagyböjti zarándoklatunkat, a hit és a remény jegyében. Az Egyház mint anya és tanítómester arra hív bennünket, hogy készítsük elő szívünket és nyíljunk meg Isten kegyelme előtt, hogy örömmel ünnepelhessük Urunk Jézus Krisztus húsvéti diadalát a bűn és a halál felett, ahogyan Szent Pál is vallotta: „A győzelem elnyelte a halált!

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) 2025. március 3-4. között tartotta tavaszi rendes ülését. A püspökök testülete a szokásoknak megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia budapesti székházában gyűlt össze. Az ülésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa is.

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 5-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

A betegek 33. világnapját a 2025-ös szentévben tartjuk, amikor arra hív bennünket az Egyház, hogy „a remény zarándokaivá” váljunk. Isten igéje kísér ezen az úton, és Szent Pál szavai által bátorít bennünket: „A remény nem csal meg” (Róm 5,5), sőt, a próbatétel idején megerősít bennünket.

Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáról tartottak sajtótájékoztatót február 3-án Veszprémben. Az eseményen részt vett Udvardy György veszprémi érsek, Porga Gyula, a város polgármestere, valamint Kulcsár Dávid, a Szent Mihály-főszékesegyház káplánja.

Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva január 22-én ünnepélyes keretek között Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben adta át a  Veres András győri püspök, az MKPK elnöke a genfi püspökről elnevezett díjat. Az ünnepség előtt a résztvevők közös szentmise keretében imádkoztak az újságírókért, az újságírói hivatásért.

Az ökumenikus imahetet világszerte minden év januárjának harmadik hetében rendezik meg. A rendezvénysorozat célja, hogy a világ keresztény felekezetei közösen imádkozzanak a keresztények egységéért.

A mennyei Atya által nekünk ajándékozott új esztendőnek, a reménynek szentelt jubileumi évnek a kezdetén őszinte szívvel kívánok békét minden nőnek és férfinak, különösen azoknak, akik úgy érzik, hogy egzisztenciális helyzetük padlóra küldte őket, saját hibáik elmarasztalták őket, mások ítélete összetörte őket, és nem lebeg a szemük előtt bizakodásra okot adó jövőkép. Reményt és békét kívánok mindnyájatoknak, mert ez kegyelmi év, mely a Megváltó Szívéből származik!

A IV. század elejétől kezdődően lett január 6. liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton is. A keresztények 312–325 között kezdték ünnepelni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Az ünnep görög neve: epifánia.

December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Jézus Krisztus a megtestesült Ige, Isten fia, aki Szűz Máriától született Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak egy az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.