Búcsúzás Jerevánban, a nemzetközi repülőtéren

Excellenciás Kocsárján Elnök Úr,
Őszentsége,
Drága Örmény Barátaim!

1. Eljött a perc, hogy elbúcsúzzam és köszönetet mondjak Önnek, Elnök úr, és a kormány tagjainak a csodálatos vendégszeretetért, melyet Örményországban találtam. Köszönöm mindenkinek, a polgári és katonai elöljáróknak és munkatársaiknak, a hírközlésben dolgozó férfiaknak és nőknek, amiért idejüket és szakértelmüket adták e látogatás sikeréért.

Mély megindultsággal fejezem ki köszönetemet Őszentségének, az Apostoli Örmény Egyház legfőbb Pátriárkájának és Katolikoszának, hierarchiájának és híveinek a testvéri szeretetért és közösségért, amiben e napokban együtt részesedtünk.

2. Szeretettel köszöntelek benneteket, Nerszesz és Vártán érsek urak, Giuseppe püspök úr, és titeket, a katolikus Egyház papjai, szerzetesei, szerzetesnői és hívei: örömmel ünnepeltük együtt hitünk misztériumát, s személyesen megtapasztaltam vágyatokat, hogy honfitársaitokkal együtt akartok dolgozni a nagyobb igazságosságért és az örmény polgárok jobb életéért. A pápa magával visz titeket a szívében, és Isten meg fogja adni nektek az erőt, hogy szembe tudjatok nézni a rátok váró kihívásokkal.

Ismételten szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet minden egyház és egyházi közösség képviselői felé, akik részt vettek látogatásom eseményein. Bárcsak növekednék Krisztus minden követőjében a bizalom és az ökumenikus barátság, most, amikor átlépünk a harmadik évezredbe és az egyre szorosabb egység és együttműködés útját járjuk!

3. Köszönet neked, örmény nép, meleg barátságodért, a közös imádságért, nagy vágyadért, amellyel a keresztények egységét óhajtod, köszönet hited tanúságtételéért; e hitet a sötét napokban sem hagytad el; s e hit maradandó és mély gyökereket vert családjaitokban és nemzeti életetekben.

Hosszú történelmetek során az Ararát a maradandóság szimbóluma és a bizalom forrása lett az örmény nép számára. Az erőszak és az üldözés többször is keményen próbára tette ezen állandóságot és bizalmat. Az örmény nép drága árat fizetett azért, hogy a keresztény világ határán él, olyannyira igaz ez, hogy az életszentség és a vértanúság szavak szókincsetekben szinonimaként szerepelnek. A rettenetes üldözés, mely a múlt század elején népeteket a megsemmisülés küszöbére sodorta, a totalitárius elnyomás hosszú évei, a pusztító földrengés: e tények egyike sem tudta megakadályozni az örmény lelket abban, hogy újra megtalálja a bátorságot és visszaszerezze nagy méltóságát.

4. Való igaz, hogy a mostani évek nehezek, és a szívetek olykor zavart és fáradt. Fiataljaitok közül sokan elhagyták szülőföldjüket, mert nincs munkaalkalom és szegények vagytok; nehéz folytatni a közjóért való munkát. Mindezek ellenére, drága örmény barátaim, maradjatok szilárdak a reményben! Ne feledjétek, hogy bizalmatokat Krisztusba vetettétek és örökre neki adtátok magatokat.

Szerte a világban élő örmény testvéreitek támogatásával legyetek elkötelezettek hazátok és társadalmatok szabadságban történő újjáépítésére.

Az idő megérett arra, hogy nemzetetek - fejlődése és boldogulása érdekében - nagy, koncentrált erőfeszítésben egyesítse kulturális erőforrásait és szellemi energiáit a keresztény örökség legfőbb értékei alapján. Ezek az értékek: minden ember méltósága, a személy központi szerepe minden helyzetben és kapcsolatban, s a mindenkit megillető egyenlő mértékű igazságosság, továbbá a gyengék és szerencsétlenek iránti szolidaritás erkölcsi parancsa. Kérem az Urat, hogy Örményország és a többi népek vezetőinek adassék meg a bölcsesség és az állhatatosság ahhoz, hogy bátran járják a béke útját, hiszen béke nélkül lehetetlen az igazi fejlődés és gyarapodás.

5. Búcsúzván tőletek, eltölt a remény, hiszen láttam kezdeményezőkészségteket s törekvéseitek nemes voltát. Visszahangozzanak az örmény szívekben nagy költőtöknek, Hovhonnesz Tumánjánnak a hazáról mondott szavai:

Életben maradtál, talpon maradtál bajaidban,
a múlt és a jelen titokzatos útján,
talpon bölcsen, gyötrődve és szomorúan
a te Isteneddel...
És eljön a hajnal, ahol majd boldog lesz az élet,
végül a világosság ezer és ezer lélekben,
és a te Ararát hegyed szent ormain
végül fellobban a jövendő tüze.
Akkor majd, azon a hajnalon
új énekek és új költemények
fakadnak költőid ajkán.

Világosító Szent Gergely s az örmény vértanúk és szentek serege virrasszon fölöttetek most és a jövőben! Krisztus Anyja, az Újszövetség Bárkája vezérelje Örményországot a vízözön utáni békére, Isten békéjére, aki elhelyezte szivárványát a felhők közé, jeléül szeretetének, melynek soha nem lesz vége.

Köszönöm, Elnök Úr!

Köszönöm, drága Karekin testvérem!

Köszönet mindenkinek!