1951

március 11.  XII. Piusz pápa Szabó Imre budapest-krisztinavárosi plébánost, érseki helynököt esztergomi segédpüspökké nevezi ki.
április  XII. Piusz pápa Sárközy Pál Endre kormányzó apátot pannonhalmi főapáttá nevezi ki. 
május 3 A székesfehérvári székesegyházban püspökké szentelik Kisberk Imre kanonokot, akit XII. Piusz pápa március 11-én segédpüspökké nevezett ki.
május 18.  Letartóztatják Grősz József kalocsai érseket és nyolc társát. Ezután Czapik Gyula egri érsek a püspöki kar elnöke.
május  Az 1951. évi I-es törvény értelmében felállítják az Állami Egyházügyi Hivatalt.
június  Az állami Egyházügyi Hivatal az összes egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost nevez ki, hogy ellenőrizze az egyházi hatóságok működését, és az állam egyházpolitikáját érvényre juttassa.
július 3.  Az 1951/20-as törvényerejű rendelet szerint a főbb egyházi tisztségek (érsek, püspök, segédpüspök, apát, tartományfőnök) csak az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával tölthetők be.
július 3.  A püspöki kar nyilatkozatot tesz a népköztársaság törvényei iránti szolidaritásról és helyesli a katolikus papok békemozgalmát.
július 21.  A Parlament dísztermében a megyéspüspökök, a segédpüspökök valamint az érseki és püspöki helynökök Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök kivételével esküt tesznek a Magyar Népköztársaság Alkotmányára.
július 28.  Grősz József kalocsai érseket 15 évi, társait 8-13 évig terjedő börtönbüntetésre ítéli a Legfelsőbb Bíróság.
július-augusztus  A miniszteri biztosok mindenütt békepapokat helyeztetnek a püspöki irodákba helynöknek, irodaigazgatónak és titkárnak.
augusztus 7.  A püspöki kar határozatot hoz, hogy kivétel nélkül minden egyházi földingatlant szeptember 1-jéig fel kell ajánlani az államnak.
szeptember 4.  Alakuló közgyűlést tart az Ecclesia Szövetkezet.
szeptember-
október
 
A püspökök körleveleikben békekölcsön jegyzésére buzdítják a híveket. Az év folyamán a budapesti Regnum Marianum plébániatemplomot a Városliget szélén városrendezésre hivatkozva elbontják.