1988

február 2.Miklós Imre, az ÁEH elnöke Bécsben sajtótájékoztatót tart az állam és az egyházak kapcsolatáról. Elmondja: nem merült fel annak szükségessége, hogy a magyar kormány rendes diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Vatikánnal. Arról is szól, hogy a II. világháborúig fennállott valamennyi szerzetesrend működésének engedélyezéséről nincs szó. Újságírók felvetik Mindszenty József bíboros rehabilitációjának kérdését. Az államtitkár kijelenti: Mindszenty bíboros politikai tevékenységének megítélésében nincs változás.
február 29-
március 2.
Egyháztörténeti konferenciát tartanak az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen Pázmány Péter emlékére. A tanácskozást Paskai László bíboros és Fülöp József rektor nyitja meg.
március 14.Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke a magyarországi egyházak vezetőivel találkozik. Szendi József püspök a találkozón olyan új megegyezést sürget az állam és az egyház között, amely méltó egy demokratikus jogállamhoz. Kéri az 1950-ben megszüntetett szerzetesrendek rehabilitálását, a hitoktatás szabadságát, valamint azt, hogy az egyház szabadon foglalkozhasson az ifjúsággal, és alakíthasson vallásos egyesületeket.
március 28.Az MKPK és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kinevezett két munkabizottság kialakítja a Miatyánk és az Apostoli Hitvallás egységes szövegtervezetét.
március 30.Elhunyt Timkó Imre hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök.
április 11.Az Eisenstadti Egyházmegyei bíróság befejezi a Batthyány Strattmann László hősies erényeire vonatkozó tanúkihallgatásokat. A teljes peranyagot felterjesztik a Szenttéavatási Kongregációhoz.
április 19.Megkezdődik a Szent Jobb-ereklye jubileumi országjárása. Az első ünnepséget Esztergomban tartják. A Szent Jobb jelenlétében minden püspökség ünnepséget rendez az év folyamán.
április 22.Bányász Rezső tájékoztatása szerint a katonai szolgálat megtagadása miatt börtönbüntetésüket töltők közül hatan katolikusok.
május 2.Az Országos Béketanács elnöksége az egyházak békemunkájával kapcsolatban hangoztatja, hogy minél több fiatal papot kell megnyerni a mozgalomnak.
május 16.Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a Magyar Nemzetben Ne bántsd a magyart címmel közölt olvasói levelében szót emel az abortusz ellen.
május 29.II. János Pál pápa ünnepélyes szentmisében jelenti be, hogy 25 új bíborost kreál, köztük Paskai László prímás esztergomi érseket.
június 21-22.A Magyar Tudományos Akadémia a jubileum alkalmából tudományos ülésszakot rendezett Szent István és kora címmel. Glatz Ferenc zárszavában az egyházi történetírás újjáteremtésének szükségességét veti fel.
június 24.II. János Pál pápa ausztriai látogatása során Burgenlandot is fölkereste. Darázsfalván (Trausdorf) több tízezer magyar hívő vesz részt a pápai szentmisén.
június 28.II. János Pál pápa bíborossá kreálja Paskai László esztergomi érseket.
július 9.A Népszabadság beszélgetést közöl Miklós Imre államtitkárral Növekszik-e a vallás befolyása Magyarországon? címmel. Az államtitkár a magyar egyházpolitikában nem tart szükségesnek reformot, mivel „az egyházpolitikában az előző harminc évben jó döntések, párthatározatok, kormánydöntések születtek”. Bejelenti, hogy 1990-re elkészül a lelkiismereti szabadságra és a vallás szabad gyakorlására vonatkozó törvény, és folynak a tárgyalások az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. „A marxisták vallásról alkotott nézetei is változtak. A vallást és a vallásos embereket már nem tekintjük eleve politikai ellenségnek.”
július 13.Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Megértően és türelmesen címmel cikket közöl a Magyar Hírlapban. Szent Sebestyénhez hasonlóan egyházunkat is halálra ítélték az elmúlt évtizedekben - írja a püspök -, de túlélte ezt a korszakot, s most újra a társadalom szolgálatára jelentkezik. Hatékony működéséhez azonban garanciákra van szüksége.
augusztus 19.Cserháti József pécsi püspök, az MKPK titkára sajtókonferencián jelenti be, hogy az egyház hatékonyabbá kívánja tenni szociális tevékenységét. A jezsuiták és a ciszterciek tanulmányi házat nyithatnak, a hitoktatásban csökkentik a megszorító intézkedéseket - mindez annak jele, hogy az egyház tevékenységét gátló tényezők folyamatosan csökkennek.
augusztus 20.A budapesti Szent István-bazilika előtti téren mintegy százezer ember jelenlétében ünnepi szentmisét tartanak Szent István tiszteletére, a jubileumi év fénypontjaként. A mise keretében Paskai László bíboros bejelenti, hogy II. János Pál pápát a magyar kormánnyal együtt meghívta Magyarországra.
II. János Pál pápa Szent István halálának 950. évfordulója alkalmából levélben fordult a magyar katolikusokhoz.
augusztus 28.Dankó László kalocsai érsek elnöklete alatt megalakult a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége (METEM). Elnöke Gábriel Asztrik O. Praem., titkára Horváth Tibor SJ (Toronto). Céljuk az egyháztörténeti kutatások koordinálása és támogatása.
szeptember 1-jéigGyulay Endre szeged-csanádi püspök, a menekültek gondozásával megbízott püspök-referens közlése szerint mintegy ötezer erdélyi menekült részesült egyházi segélyben, összesen hatmillió forint értékben.
szeptember 14.Paskai László bíboros levelet intéz Lord Henry Plumbhoz, az Európa Parlament elnökéhez, közbenjárását kérve a romániai falurombolások megakadályozásában.
szeptember 24.Paskai László bíboros az érsekség őszi körlevelében bejelenti, hogy egyházmegyei zsinatot hív össze, melynek időpontját később jelöli ki.
október 2.Gyulay Endre, az ifjúsági pasztorációval megbízott püspök-referens vezetésével a pasztoráció segítésére ifjúsági vezetőképző tanfolyamot indítanak. A három évre tervezett kurzus résztvevőinek évente négy hétvégén tartanak foglalkozást az ország négy pontján, nyáron pedig egyhetes vezetőképző tábort.
október 5.Magyar nemzeti zarándoklatot tartanak Rómában a Szent István-év alkalmából több ezer hazai és sok száz külföldi magyar részvételével. Negyven éve először ünnepelnek együtt a hazai és az emigrációban élő hívek.
október 12. A Magyar Nemzetben Keleti György ezredes, a Hadügyminisztérium sajtóosztályának vezetője nyilatkozik arról, „miként gyakorolják vallásukat a sorkatonai szolgálatot teljesítők”. Kifejti: a hadseregen belül a materialista nézeteket terjesztik, de a kispapok civil ruhában részt vehetnek az istentiszteleten.
október 11-17.Miklós Imre államtitkár a Vatikánban új segédpüspökök kinevezéséről, a vallásszabadságról, a kisebbségekről és a pápalátogatásról tárgyal. Az év folyamán az országban összesen 37 papot szentelnek fel.
november 8.A Szeged-Csanádi Egyházmegye körlevele (1211/1988.) közli Grósz Károly miniszterelnök július 11-én kelt válaszát az egyházak vezetőinek március 14-i tanácskozásán föltett kérdéseire. Paskai László felvetéseire: „egyetértünk azzal hogy az állam és az egyház kapcsolatát meghatározó szabályozó rendszert át kell gondolni, és a korlátozás helyett a szabályozás erősítése a célravezető.” Gyulay Endrének: hazánkban „az állampolgárok egyenlő jogokat élveznek, a vallásuk miatti hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan bünteti. (...) A Magyar Néphadsereg új szolgálati szabályzata értelmében a sorkatonai szolgálatot teljesítők - eltávozás idején - polgári öltözetben vallásos összejöveteleken részt vehetnek. (...) Az egyházkormányzói köriratok sokszorosításához a jövőben nem kell állami engedély.” Szendi József veszprémi megyéspüspöknek: „Az 1950-ben feloszlatott szerzetesrendek rehabilitálása, illetve működésük újraengedélyezése a közeljövőben megoldásra váró kérdések között nem szerepel (...) Országosan és nemzetközileg is közismert tény, hogy az egyházak hazánkban évtizedek óta törvényes keretek között a templomon kívül is szabadon működhetnek.” A további intézkedésekről pedig így ír: „A plébánia épületében történő templomi hitoktatás végzéséhez ezután csupán az illetékes megyéspüspök engedélye szükséges.” A szerzetesrendekről és a katolikus középiskolákkal kapcsolatban lehetővé teszik a katolikus egyház keretén belül egy tanulmányi ház létrehozását, ahol a volt ciszterci rendtagok segíthetik a katolikus papok képzését.
november 15.A Magyar Hírlap beszélgetést közölt Magyar Ferenccel, az Új Ember felelős szerkesztőjével: „Az 1950-ben megkötött egyezmény óta a magyar katolicizmus kompromisszumok és kis lépések révén kereste a túlélés lehetőségét. Sokan úgy vélik, megalkudtunk, és ezért bírálják az egyházi vezetést. A kritika sok tekintetben jogos, de a kompromisszumok többsége történelmi szükségszerűségnek bizonyult.”
november 15.Az MKPK és az Egyházak Ökumenikus Tanácsának közös bizottsága ülést tart, ahol szorgalmazzák a Miatyánk és a Hiszekegy közös, ökumenikus fordításának bevezetését.
december 3.Megalakul a Márton Áron Társaság azzal a céllal, hogy katolikus szellemben vegyen részt a közéletben.
decemberMegalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Boeselager Csilla vezetésével. 6,5 millió német márka értékű orvosi műszert osztanak szét a kórházak között.
december 9.Második alkalommal találkozik a katolikus egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának küldöttsége.
december 9.Cserháti József pécsi püspök a Magyar Nemzetben írt cikkében kijelenti, hogy „nem lehet az életet ott folytatni, ahol negyven esztendővel ezelőtt abbahagytuk. Reformot semmiképpen sem lehet úgy elképzelni, hogy mindent vissza kívánunk állítani, a régi birtoklásokat, az intézményeket, a szokásjogokat... Nem szorulunk többé a templom falai mögé, egyszerre megnyílt előttünk a társadalom egésze.”
december 21.A magyar parlament nyilatkozatban üdvözli II. János Pál pápa újévi békenyilatkozatát a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében.
december 23.Az esztergomi kórházban Paskai László szentmisét mutat be. Karácsony alkalmából az ország több kórházában mondanak szentmisét negyven év óta először.
december 30.II. János Pál pápa Dr. Dékány Vilmost és Dr. Várszegi Asztrikot esztergomi, Dr. Takács Nándort székesfehérvári, Mayer Mihályt pécsi, Ács Istvánt egri segédpüspökké nevezi ki.
december 30-
január 4.
Párizsban rendezi meg a taizéi ökumenikus közösség az európai fiatalok találkozóját, amin minden korábbinál több, 1500 magyar fiatal vesz részt.