| 1204-1205 | Imre király (1196-1204) halálát követően III. Ince pápa, azon az alapon, hogy Magyarország pápai hűbér, mivel Szent István a pápától kapta koronáját, megerősíti András herceg III. László feletti gyámságát, majd trónra lépését. |
| 1211 | II. András király (1205-1235) határvédelmi céllal letelepíti a Barcaságban a német lovagrendet. 1225-ben, mivel a lovagok az általuk ellenőrzött területet pápai hűbérként önállósítani akarják, a király kiűzi őket az országból. |
| 1217-1218 | II. András keresztes hadjárata, amely jelentősebb hadiesemények nélkül folyik le. |
| 1221 | A domonkosok megtelepednek Székesfehérváron. |
| 1222 | II. András megerősíti az egyházi rendhez tartozók kiváltságait (adómentesség, privilegium fori), majd az Aranybullában az egyházat kedvezőtlenül érintő rendelkezéseket hoz (a tized csak természetben szedhető be, a sókereskedelem királyi monopóliuma). |
| 1226-1227 | A domonkosok kunországi (Havasalföld) missziója nyomán a magyar egyházszervezethez kapcsolva felállítják a kunok milkói püspökségét (ténylegesen a tatárjárásig áll fenn). |
| 1229 | A boszniai bogumil eretnekek és az ortodox szlávok közötti térítés céljából megalapítják a szerémi püspökséget. |
| 1229 | A ferencesek megtelepednek Esztergomban. |
| 1231 | Meghal Árpád-házi (Türingiai) Erzsébet, II. András lánya, akit IX. Gergely pápa 1235-ben avat szentté. |
| 1231 | Az Aranybulla megújítása eltörli az egyházra nézve sérelmes cikkelyeket, és további privilégiumokat tartalmaz. |
| 1232 | A zsidók és muzulmánok (izmaeliták) hivatalviselése miatt Róbert esztergomi érsek egyházi tilalom (interdictum) alá helyezi az országot. A büntetés visszavonása után, ősszel a helyzet kivizsgálására Magyarországra érkezik Pecorari Jakab bíboros-legátus. |
| 1233 | II. András a pápai legátussal kötött beregi egyezményben vállalja a máshitűek kizárását a közhivatalokból, megerősíti a klerikusok kiváltságait, és jelentős bevételi forrásokat enged át az egyháznak (sókereskedelem). |
| 1234 | A beregi egyezmény megszegése miatt János boszniai püspök ismét egyházi tilalom alá helyezi az országot. A büntetést rövidesen visszavonják. |
| 1235-1239 | IV. Béla király (1235-1270) birtokvisszavételei egyházi érdekeket is sértenek. |
| 1235-1237 | A domonkos Julianus barát és társainak két útja a keleti magyarok és Magna Hungaria felkutatására. |
| 1239 | Az esztergomi érsek prímási címének első okleveles említése. |
| 1241-1242 | A tatárjárás súlyos károkat okoz az egyházi intézményhálózatban is. |
| 1247 | A johannita lovagok határvédelmi feladatok vállalása mellett hűbérül kapják a szörényi bánságot és Kunországot. |
| 1247 | A boszniai püspökséget a bogumilok közötti térítés erősítése céljából a kalocsai érsekség alá rendelik (későbbi székhelye Diakovár/Ðakovo). |
| 1250 előtt | Megszűnnek az ország belsejében a görög szertartású kolostorok. |
| 1250 körül | Özséb esztergomi kanonok a Pilisben megalapítja a keresztúri remeték közösségét, amelyből a következő évtizedekben létrejön a pálos rend. |
| 1252 | Báncsa István esztergomi érsek személyében kinevezést nyer az első magyar bíboros. |
| 1260 körül | Az ágostonos remeték megtelepednek Esztergomban. |
| 1270 | Meghal Árpád-házi Margit, IV. Béla leánya. Röviddel később elkészül első legendája, 1276-ban pedig tanúkihallgatások folynak szentté avatása érdekében, amire végül csak 1943-ban kerül sor. |
| 1276 | A IV. (Kun) László (1272-1290) uralma alatti zavaros viszonyokat kihasználva Csák Péter nádor kifosztja a veszprémi székesegyházat és a káptalani iskolát. |
| 1279-1281 | A belpolitikai zavarok rendezése végett a pápa legátusként Magyarországon tartózkodik Fülöp fermói püspök. 1279 nyarán ráveszi IV. Lászlót a kun törvény kibocsátásra, majd kihirdeti az általa összehívott budai zsinat határozatait, októberben a kun törvény felrúgása miatt kiközösíti a királyt, és egyházi tilalom alá helyezi az országot. Erre a kunok fogságba vetik a legátust, akivel azonban IV. László később kibékül. |
| 1287-1290 | Az egyre zavarosabb belpolitikai helyzetben Lodomér esztergomi érsek kétszer is kiközösíti Kun Lászlót, sőt a pápától keresztes hadjárat meghirdetését kéri a „pogánnyá lett” uralkodó ellen. A király ugyan mindkétszer ígéretet tesz uralkodói esküjének megtartására, azonban nem változtat magatartásán. Ezért az érsek is azok között van, akik behívják az országba III. Andrást (1290-1301). |
| 1290 | A nándorfehérvári missziós püspökség alapítása. |
| 1292 | Lengyelországban meghal Árpád-házi Kinga, IV. Béla leánya, akinek Krakkóban rövidesen kibontakozik tisztelete. Szentté avatására 1999-ben kerül sor. |
| 1299 | Az első karthauzi kolostor alapítása a szepességi Menedékszirten. |
