Szent I. Kallixtusz pápa, vértanú

október 14.

Rabszolgacsaládból származott. Zefirinusz pápa (199-217) 199-ben diakónussá szentelte és megbízta a keresztény temetkezőhelyek gondozásával. A pápa halála után őt választották meg utódjául. Hippolitusz pap (lásd aug. 13.) hevesen ellenezte megválasztását. Tévtanítással és túlzott engedékenységgel vádolta, ugyanis a szemére vetette azt is, hogy az előkelők és rabszolgák közötti házasságokat érvényesnek ismerte el. 222-ben halt meg, a Trastevere városrészben temették el szept. 14-én. A 354. évi római naptár említi meg őt először.

Keresztény gazdája (Karpoforusz) felszabadított, azonban zsidó vádak alapján Szardínia bányáiba került rabmunkára. Szabadulása után diakónus lett, és ő volt a róla elnevezett, a Via Appián levő temetőhely gondnoka, valamint az alsópapság felügyelője. 217-ben, Zefirin pápa halálakor ő lett a pápa. Mint pápa küzdött az eretnekek ellen és a megtérő bűnösök ellen szigorú eljárást követelő keresztények ellen, akik még ellenpápát is állítottak vele szemben, Hippolituszt.

222-es vértanúsága után a Via Aurélián temették el. Ereklyéit most a Santa Maria in Trastevere őrzi. Sírját 1960-ban megtalálták. Sírjának freskói vértanúságát ábrázolják.

Gondolkozz el!
Rabszolgából és rabból is lehet pápa, sőt szent! Isten kezébe kell tennünk sorsunkat!

Az üldözések időszakában nem is volt olyan egyértelmű, hogy nem szégyellem az evangéliumot. Kallixtus pápa sem szégyellte, ezért szenvedett vértanúságot. Ma sem mindig könnyű kiállni az evangélium igazsága mellett. Ma is szükség van Isten erejére, bátorságra, leleményességre.

http://www.katolikus.hu/szentek/1014.html

Válsztható olvasmányok

1Pt 5,1-4
Szent Péter maga is elöljáró, és Krisztus szentvedésének tanúja.

Lk 22,24-30
Nektek adom az országot, mint ahogy Atyám nekem adta.