Nareki Szent Gergely apát és egyháztanító
február 27.
Örmény szerzetes, költő. A Ván-tó déli partján, a hegyekben, a nareki kolostorban nevelkedett, majd ugyanott tanított. Életét aszketikus szemlélődésben élte le. Szentként tisztelték, sírja búcsújáróhellyé vált. 1002-ben befejezett imakönyve, a Voghperkuthjun (Siralmas panaszok) a misztikus irodalom különlegessége, az örmények között közkedvelt volt, és egyszerűen Nareknek nevezték.
Nareki Szent Gergely apát és egyháztanítóNareki Szent Gergely, más néven Gregory Narekatzi, örmény Grigor Narekatsi (951. Narek, Örményország (ma Törökországban) - +1003. február 27.), keresztény költő és teológus, akit általában az első nagynak tartanak.
Örmény költő és Örményország fő irodalmi alakja a 10. század folyamán. Híres misztikus verseiről és himnuszairól, bibliai kommentárjairól és szent elégiáiról. Úgy tisztelik, mint egy szent az Örmény Apostoli Egyház, az örmény katolikus egyház és a római katolikus egyház. 2015-ben, az örmény népirtás 100. évfordulójára emlékezve , Ferenc pápa Nareki Szent Gergelyt az egyház doktorává nyilvánította időtlen és teológiailag megalapozott írásaiért.
Gergely a mai Törökország mai Vaspurakan örmény királyságában született. Apja, Khosrov püspök írta az isteni liturgia kommentárját, és Gergelyt egy hívő otthonban nevelte. Anyjuk halála után két testvérével fiatalon beléptek a szerzetesi életbe, és Gergelyt 25 év körül szentelték pappá. Egy herceg megbízásából egyik első nagy műve az Énekek énekének kommentárja volt , amelyet világossága és teológiája miatt ünnepeltek. Remekműve, 95 imából álló gyűjtemény, amelyet "az összes nép imádságának enciklopédiájaként" írt le, a Siratókönyv vagy Imakönyv.
A legenda szerint hithűsége kivizsgálására egy papi bizottságot küldtek ki, de Gergely céljukat megsejtve asztalhoz ültette őket. Két galambot süttetett, de a vendégek a pénteki böjt megszegése miatt felháborodva tiltakoztak. Erre a szent a galambokhoz fordult: „Keljetek szárnyra, és térjetek vissza dúcotokba” – mire azok életre keltek, és elrepültek. A küldöttek pedig térdre borultak, és a szerzetes bocsánatát kérték. Emléknapja az örmény katolikus egyházban: szeptember 2.
Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció
Prot. N. 40/21 DEKRÉTUM
Nareki Szent Gergely apát és egyháztanító ünnepének felvételéről az Általános Római Naptárba
Az életszentség kapcsolódik a tudományhoz, mely Jézus Krisztus misztériumának megtapasztalása, és elválaszthatatlan egységet alkot az Egyház misztériumával. Az életszentség és az isteni és emberi dolgok megértése közti kapcsolat különleges módon ragyog azokban, akik az egyháztanítói címmel rendelkeznek. Valóban, ezeknek a férfiaknak és nőknek bölcsessége nemcsak a sajátjuk, merthogy miként az isteni Bölcsesség tanítványai lettek, egyben tanítókká is váltak az egész egyházi közösség számára. Ennek fényében válik világossá, hogy a szent „tanítók” miért kerültek be az Általános Római Naptárba.
Ebből fakadóan, mivel a Nyugat és Kelet újabb, nagy jelentőséggel bíró szentjei lettek felruházva az egyháztanítói címmel, Ferenc pápa elrendelte, hogy az alábbi szentek ünneplése kapjon helyet az Általános Római Naptárban választható emléknapként:
Február 27. – Nareki Szent Gergely apát és egyháztanító – e
Ezek az új emléknapok jelenjenek meg az összes naptárban és a szentmise valamint a zsolozsma végzésére használt könyvekben. A liturgikus szövegek fellelhetőek a jelen dekrétum függelékeként. A Püspöki Konferenciák feladata a fordítás elkészítése és jóváhagyása, majd – ezen Dikasztérium általi megerősítését követően – publikálása.
Minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.
Kelt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció székhelyén, 2021. január 25-én, Szent Pál apostol megtérésének ünnepén.
Robert Card. Sarah
Prefektus
✠ Arthur Roche
érsek, titkár
Dr. Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei kötetében (Budapest 2004, 333)
„február 27. Nareki Szent Gergely / Grigor Narekaci (950/55 - 1003 után). „Az örmény egyház misztikus doktora”, kortársai szerint „testben élő angyal”. Életéről kevés az adat. A nareki monostorban nevelődött fivérével együtt, lett a közösség tagja, majd nagy hírű mestere.
Születési évét 950-955 közé lehet helyezni, 1003-ban, ötvenéves kora körül készült el szent költeményeinek könyve. Halála nem sokkal ez utánra tehető. A nareki monostorban temették el. Sírja, egészen az örmények 20. századi mészárlásáig nemzeti zarándokhely volt.
Irodalmi hagyatéka nemzeti közkincs: Himnuszok és ódák (húsz fiatalkori költemény), Aparank Keresztjének története és dicsérete (984, egy Szent Keresztereklye átvitele Konstantinápolyból Örményországba), Három beszéd ima formájában a Szendétekhez, az Egyházért és a Szent Kereszthez, Dicsőítő beszéd az apostolokról, Nisibisi Szent Jaqub dicsérete, Levél Kceav monostor archimandritájához (elítél egy korabeli eretnekséget, mellyel őt is megvádolták). Szent elégiáinak könyve évszázadok óta az örmények legtöbbet forgatott imakönyve. írásait 1827-től kezdve a velencei mechitarista (örmény bencés) szerzetesek publikálják és terjesztik.”