¹Büntető ítélet Edom ellenJöjjetek közel, nemzetek, hogy halljátok, és ti népek, figyeljetek! Hallja meg a föld, és ami azt betölti, a földkerekség és minden sarjadéka!

²Mert felgerjedt az Úr haragja minden nemzet ellen, és indulata minden seregük ellen; kiirtásra szánja és lemészároltatja őket.

³Megöltjeiket szerteszét dobálják, holttestükből bűz száll fel, és vérüktől megolvadnak a hegyek.

⁴Felbomlik az egek minden serege, mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek, és minden seregük lehull, ahogy lehull a levél a szőlőről, s ahogy lehull a fügefáról.

⁵Mert felizzott kardom az égben, és íme, ítéletre leszáll Edomra, a népre, melyet kiirtásra szántam.

⁶Az Úr kardja tele van vérrel, zsíros a hájtól, bárányok és bakok vérétől, kosok veséjének hájától. Mert áldozatot rendez az Úr Boszrában, és nagy mészárlást Edom földjén.

⁷Elhullanak a bivalyok velük együtt, és a tulkok a bikákkal együtt; megittasodik földjük a vértől, és poruk zsíros lesz a hájtól.

⁸Mert itt az Úr bosszújának napja, a megtorlás esztendeje, hogy elégtételt szerezzen Sionért.

⁹Patakjai szurokká változnak, a pora kénkővé, a földje pedig égő szurokká.

¹⁰Éjjel-nappal sohasem alszik ki, örökké felfelé száll a füstje. Nemzedékről nemzedékre pusztaság lesz, soha többé senki sem megy át rajta.

¹¹Pelikán és sündisznó veszi birtokába, bagoly és holló tanyázik majd rajta. S ő kifeszíti fölötte a pusztaság mérőzsinórját és a sivárság mérőónját.

¹²Nemesei nem lesznek, királyságot ott ki nem kiáltanak, és fejedelmei mind semmivé lesznek.

¹³Palotáiban tövis nő majd, csalán és bogáncs a váraiban; sakálok lakóhelye lesz, és struccmadarak tanyája.

¹⁴Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, és démon kiált a társának; bizony, ott rejtőzik a boszorkány, és talál nyugvóhelyet magának.

¹⁵Ott fészkel a kígyó, és rak tojást, melengeti és kikölti azt árnyékában; bizony, ott gyűlnek össze a kányák, egyik a másik után.

¹⁶Keressétek meg az Úr könyvében, és olvassátok el: egy sem hiányzik ezek közül, egyik sem keresi hiába a másikat; mert az Úr szája parancsolt, és az ő lelke gyűjtötte össze őket.

¹⁷Ő vetett sorsot nekik, és keze osztotta szét azt köztük mérőzsinórral; örökre birtokba veszik, nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.