Az eljövendő szabadulás

¹Izrael fiainak száma egykor

Az eljövendő szabadulás

olyan lesz, mint a tenger fövenye,

Az eljövendő szabadulás

melyet megmérni és megszámlálni nem lehet;

Az eljövendő szabadulás

és ahelyett, hogy azt mondanák nekik:

Az eljövendő szabadulás

»Ti nem vagytok az én népem,«

Az eljövendő szabadulás

az »élő Isten fiainak« hívják majd őket.

²És Júda fiai meg Izrael fiai egybesereglenek,

és egy fejedelmet állítanak maguk fölé,

és feljönnek az országból,

mert nagy lesz a napja Jezreelnek!

³Mondjátok majd fivéreiteknek: »Én népem«!

és nővéreiteknek: »Van irgalom«!

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

⁴Szálljatok perbe anyátokkal,

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

szálljatok vele perbe,

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

mert ő nem feleségem nekem,

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

és én nem vagyok férje neki.

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

Távolítsa el paráznaságának jeleit arcáról

Perbeszéd a hűtlen Izrael ellen

és házasságtöréseinek jelvényeit emlői közül,

⁵különben meztelenre vetkőztetem,

és olyanná teszem, mint születése napján volt;

és olyanná változtatom, mint a sivatag,

olyanná teszem, mint a járatlan föld,

és szomjan veszítem.

⁶Sőt, fiainak sem irgalmazok,

mert paráznaságnak fiai ők;

⁷mert paráználkodott az anyjuk,

meggyalázta magát, aki foganta őket;

mert azt mondta: »Elmegyek szeretőim után,

akik megadják nekem kenyeremet és vizemet,

gyapjúmat és lenemet,

olajomat és italomat.«

⁸Ezért íme, én tövissel elzárom utadat,

és falat emelek elé,

hogy meg ne találja ösvényeit.

⁹Ha aztán szeretői után megy,

el nem éri őket,

és ha keresésükre indul,

meg nem találja őket,

úgyhogy majd azt mondja: »Megyek és visszatérek előbbi uramhoz,

mert jobb volt nekem akkor, mint most.«

¹⁰Mivel pedig nem vette tudomásul,

hogy én adtam neki

a gabonát, a bort, az olajat,

és én adtam neki igen sok ezüstöt és aranyat,

sőt azt Baálra fordították:

¹¹azért én visszaveszem gabonámat a maga idején,

és boromat a maga idején,

¹¹és megvonom tőle gyapjúmat és lenemet,

melyeknek be kellene fedniük az ő mezítelenségét;

¹²és legott feltárom szégyenét szeretői előtt,

és senki sem tudja majd megszabadítani őt kezemtől.

¹³Megszüntetem minden örömét, ünnepét,

újholdját, szombatját és minden ünnepnapját,

¹⁴tönkreteszem szőlőjét és fügefáját,

melyekről azt mondta:

»Ez az én jutalmam, melyet szeretőim adtak nekem«;

és vadonná változtatom,

úgyhogy a mező vadja eszik majd belőle.

¹⁵Megtorlom rajta a Baálok napjait,

melyeken jó illatot gyújtott nekik,

és felékesítette magát fülbevalójával meg nyakláncával,

és szeretői után ment,

engem pedig elfelejtett – mondja az Úr.

¹⁶Azért íme, én majd magamhoz édesgetem,

és kiviszem a pusztába,

hogy szívére beszéljek,

¹⁷és visszaadom neki attól kezdve szőlőit,

és Ákor völgyét, a remény kapujául,

Úgy válaszol majd, mint ifjúsága napjaiban,

és mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről.

Az új szövetség

¹⁸Akkor majd – mondja az Úr –

Az új szövetség

»Férjem«-nek hív ő engem,

Az új szövetség

és nem mond többé »Baál«-nak.

¹⁹És én eltüntetem a Baálok nevét szájából,

és nem említik többé nevüket.

²⁰Azon a napon majd szövetséget kötök kedvükért

a mező vadjával, az ég madarával s a föld csúszómászójával.

És kipusztítom az íjat, a kardot és a háborút az országból,

és nyugodalmas álmot adok nekik.

²¹Eljegyezlek magamnak örökre,

eljegyezlek magamnak igazsággal és törvénnyel, jósággal és szeretettel,

²²eljegyezlek magamnak hűséggel,

és ismerni fogod az Urat.

²³Azon a napon meghallgatom

– mondja az Úr –,

meghallgatom az eget,

az pedig meghallgatja a földet,

²⁴s a föld meghallgatja

a gabonát, a bort és az olajat,

azok pedig meghallgatják Jezreelt.

²⁵S én elültetem őt magamnak az országba,

és irgalmazok annak, aki »Nincs irgalom!« volt.

És azt mondom »Nem az én népem«-nek: »Népem vagy te«,

s ő azt mondja: »Istenem vagy te!«”