Életszabályok

¹Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel,

Életszabályok

és ne kívánkozz közéjük,

²mert szívük erőszakot tervez,

és ajkuk csalárdságot beszél.

³Bölcsesség által épül föl a ház,

és értelem teszi szilárddá,

⁴tudás folytán telnek meg a kamrák

mindenféle drága, gyönyörű holmival.

⁵A bölcs férfi erős,

s a tudós férfi izmos és erőteljes.

⁶Mert megfontolva kell viselni a hadat,

ott terem siker, ahol bőven van a tanács.

⁷Magas a bölcsesség a balgának,

nem nyitja ki száját a kapuban.

⁸Aki azon töri fejét, hogy ártson,

cselszövő az ő neve.

⁹A balga fondorlata bűnre irányul,

a rágalmazó pedig utálat az embereknek.

¹⁰Ha bágyadt vagy,

erőd a szükség napján szűkösen lesz.

¹¹Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek,

el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!

¹²Ha azt mondod: „Nem telik erőmből!”

látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli,

s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről,

és mindenkinek tettei szerint megfizet.

¹³Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az,

lépesmézet, mert édes az torkodnak!

¹⁴Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek

ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben,

és bizakodásod meg nem hiúsul.

¹⁵Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában,

és fel ne dúld nyugvóhelyét!

¹⁶Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel,

a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.

¹⁷Ne örülj ellenséged bukásán,

és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,

¹⁸hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja,

s el ne fordítsa tőle haragját!

¹⁹A bűnösök miatt ne lobbanj haragra,

és ne izgulj a gonoszok miatt,

²⁰mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye,

s a gonoszok mécsese elalszik.

²¹Féld, fiam, az Urat és a királyt

és ne keveredj a lázítók közé,

²²mert romlás éri őket hirtelen,

és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!

Bölcs mondások

²³Ezek is bölcsek mondásai:

Bölcs mondások

Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!

²⁴Akik azt mondják a vétkesnek: „Neked van igazad!”

azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,

²⁵de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt,

és áldás száll az ilyenekre.

²⁶Csókot ad a szájra,

aki helyénvaló beszéddel válaszol.

²⁷Végezd munkádat a mezőn,

és lásd el szorgosan a szántóföldet,

hogy azután megépíthesd házadat.

²⁸Ne illesd társadat alaptalan váddal,

és senkit se hitegess ajkaddal!

²⁹Ne mondd: „Ahogy velem cselekedett,

én is úgy teszek vele,

megfizetek tettei szerint mindenkinek!”

³⁰Elmentem a rest ember szántója mellett,

s az oktalan férfi szőlője alatt,

³¹és íme, az egészet ellepte a csalán,

a színét felverte a tövis,

és leomlott a kőkerítése!

³²Amikor ezt láttam, észbe kaptam,

okultam a példáján!

³³Azt mondtam: „Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé,

összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.

³⁴Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó,

s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.”