¹Azt mondta ekkor Bálám Báláknak: »Építs itt nekem hét oltárt, s készíts ide ugyanannyi fiatal bikát s ugyanannyi kost.«

²Miután ő megtette ezt Bálám szavai szerint, bemutattak közösen mindegyik oltáron egy bikát meg egy kost.

³Majd azt mondta Bálám Báláknak: »Állj egy kissé egészen elégő áldozatod mellett, míg elmegyek, hátha találkozom az Úrral: akármit parancsol, majd elmondom neked.« Amikor fölment egy kopár dombra,

⁴találkozott Istennel. Ekkor Bálám így szólt hozzá: »A hét oltárt felállítottam, bikát és kost rajtuk bemutattam.«

⁵Erre az Úr ezt a szót adta Bálám szájába: »Térj vissza Bálákhoz, és ezt és ezt mondd.«

⁶Amikor visszatért, ott találta egészen elégő áldozatánál állva Bálákot és a moabiták valamennyi fejedelmét.

⁷Erre elkezdte példázatát és azt mondta:
»Arámból hozatott el engem Bálák,
Moáb királya, napkelet hegyeiről:
‘Gyere, üzente, s átkozd meg Jákobot,
Siess, s átkozd el Izraelt.’

⁸Hogy átkozzam meg, akit nem átkozott meg Isten?
Miképp átkozzam el, akit nem átkoz el az Úr?

⁹A szirtek tetejéről látom,
A halmokról szemlélem:
Külön fog lakni e nép
S a nemzetek közé nem számítja magát.

¹⁰Ki számlálhatná meg Jákob porát
S tudná Izrael ivadékának számát?
Bár halnék meg én az igazak halálával
S olyan lenne végem, mint amilyen az övék!«

¹¹Azt mondta erre Bálák Bálámnak: »Mit művelsz? Azért hívtalak, hogy átkozd meg ellenségeimet, s te épp a fordítottját teszed, és megáldod őket!«

¹²Az így felelt neki: »Szólhatok-e egyebet, mint amit az Úr parancsolt?«

¹³Azt mondta erre Bálák: »Gyere velem valami más helyre, ahonnan Izraelnek egy részét látod, de az egészet nem láthatod, s átkozd meg onnét.«

¹⁴Miután fel is vitte egy magas helyre, a Fászga tetejére, Bálám hét oltárt épített, mindegyiken bemutatott egy bikát meg egy kost,

¹⁵és azt mondta Báláknak: »Állj itt egészen elégő áldozatod mellett, míg én találkozom az Úrral.«

¹⁶Ekkor megjelent az Úr és szót adott a szájába, és azt mondta: »Térj vissza Bálákhoz, s ezt és ezt mondd neki.«

¹⁷Amikor visszatért, ott találta egészen elégő áldozatánál állva őt és vele a moabiták fejedelmeit. Azt mondta neki Bálák: »Mit mondott az Úr?«

¹⁸Erre ő elkezdte példázatát, s azt mondta:
»Állj meg, Bálák, s hallgasd,
halljad Szefor fia!

¹⁹Isten nem ember, hogy hazudjon,
s nem ember fia, hogy változzon.
Mond-e hát valamit anélkül, hogy megtenné?
Szól-e valamit anélkül, hogy teljesítené?

²⁰Áldani küldtek,
s az áldást meg nem tagadhatom.

²¹Nincsen bálvány Jákobban,
nem látható bálványkép Izraelben.
Az Úr, az ő Istene van ővele,
s a Király győzelmi harsonája zeng benne.

²²Isten hozta ki őt Egyiptomból,
olyan az ereje, mint az orrszarvúé.

²³Nincs jósolás Jákobban,
s nincs varázslás Izraelben:
idejében megmondják Jákobnak,
és Izraelnek, mit fog művelni Isten.

²⁴Íme, felkel e nép, mint a nőstény oroszlán,
s felemelkedik, mint a hím oroszlán:
le nem fekszik, míg zsákmányt nem eszik
s a megöltek vérét nem issza.«

²⁵Azt mondta erre Bálák Bálámnak: »Ne átkozd, és ne is áldd meg őt!«

²⁶Ő azonban azt mondta: »Nemde megmondtam neked, hogy amit az Úr parancsol, azt fogom tenni.«

²⁷Azt mondta erre neki Bálák: »Gyere, hadd vezesselek valami más helyre, hátha úgy tetszik majd Istennek, hogy onnan megátkozd őket.«

²⁸Ezután elvitte a Fogor hegy tetejére, amely a sivatagra néz,

²⁹és azt mondta neki Bálám: »Építs nekem itt hét oltárt, aztán készíts ide ugyanannyi bikát, és ugyanannyi számú kost!«

³⁰Úgy tett Bálák, ahogy Bálám mondta, s bemutatott mindegyik oltáron egy bikát meg egy kost.