1Én magam, Pál, Krisztus szelídségére és gyöngédségére kérlek titeket; én, aki szemtől szemben, úgymond, hatástalan vagyok közöttetek, viszont távollétemben erélyes hozzátok;

2kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem, és azzal a magabiztossággal fellépnem, amellyel, úgy gondolom, bátran fel fogok lépni azokkal szemben, akik úgy vélik, hogy mi test szerint – csupán emberi szempontokat szem előtt tartva – élünk.

3Mert testben élünk ugyan, de nem test szerint hadakozunk.

4Hadviselésünk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem Isten szolgálatában erődítmények lerombolására is alkalmasak.

5Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és az Isten ismeretével szemben álló minden becsmérlő magatartást, és Krisztus iránti engedelmességre foglyul ejtünk minden szándékot,

6és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyt a ti engedelmességetek tökéletes lesz.

7Azt nézzétek, ami nyilvánvalóan a szemetek előtt van! Ha valaki meg van győződve arról, hogy ő Krisztusé, azt is fontolja meg, hogy amint ő Krisztusé, ugyanúgy mi is azok vagyunk.

8Mert ha még kissé tovább dicsekszem is a hatalmunkkal, amelyet az Úr építésetekre, és nem rombolásotokra adott, nem szégyenülök meg.

9Nem akarom ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha levelemmel csak fenyegetnélek titeket.

10Mert levelei, mondják, hatásosak és erélyesek, személyes fellépése viszont erőtlen, beszéde szánalmas.

11Vegye tudomásul az ilyen, hogy amilyenek vagyunk szóban, a távolból írt leveleinkkel, olyanok leszünk ottlétünkkor tetteinkben is.

12Mert nem merjük magunkat azok közé számítani vagy azokhoz hasonlítani, akik önmagukat ajánlgatják, és esztelenül magukhoz mérik és magukhoz hasonlítják önmagukat.

13Ellenkezőleg: mi nem mérték nélkül fogunk dicsekedni, hanem annak a határnak a mértéke szerint, amelyet Isten szabott számunkra mértékül, hogy hozzátok is eljussunk.

14Mert nem megyünk túl a nekünk szabott határon, mintha nem jutottunk volna el hozzátok. Ugyanis mi voltunk az elsők, akik Krisztus evangéliumával hozzátok érkeztünk.

15Nem dicsekszünk mértéken felül, mások fáradozásával, de reméljük, hogy hitetek megnövekedésével mi is egyre gyarapszunk a számunkra kijelölt munkaterületen,

16s így a rajtatok túl eső területeken is hirdetjük az evangéliumot, és nem dicsekszünk olyan munkával, amelyet már valaki más elvégzett a számára kijelölt munkaterületen.

17Aki pedig dicsekszik, az Úrral dicsekedjék,

18mert nem az a megbízható ember, aki önmagát ajánlja, hanem az, akit az Úr ajánl.