1Boldogok, kiknek útja tökéletes,
akik az Úr törvénye szerint járnak.
2Boldogok, kik megfogadják intelmeit,
s teljes szívvel őt keresik.
3Nem követtek el igaztalanságot sem,
hanem az ő útjain jártak.
4Intéseid parancsba adtad,
hogy pontosan betartsák azokat.
5Bárcsak szilárdak lennének útjaim
rendelkezéseid megtartására!
6Akkor nem vallok szégyent,
ha parancsaid összességét szemlélem.
7Becsületes szívvel adok hálát neked,
míg tanulom igaz döntéseid.
8Rendelkezéseid megtartom,
ne hagyj egészen magamra!
9Hogyan tarthatja tisztán ösvényét az ifjú?
Ha megtartja szavad.
10Teljes szívből kerestelek,
ne engedd, hogy eltérjek parancsaidtól!
11Szívembe zártam igéid,
hogy ne vétkezzem ellened.
12Áldott vagy, Uram!
Taníts meg rendelkezéseidre!
13Nyelvem fölsorolja
szád minden döntését.
14Intelmeid útján örvendezem,
akár a legnagyobb gazdagságon.
15Intéseiden akarok elmélkedni,
és figyelni fogok ösvényeidre.
16Gyönyörködöm rendelkezéseidben,
szavad nem feledem.
17Bánj jól szolgáddal, hogy éljek,
és hogy megtartsam szavad.
18Nyisd meg szemem, hogy lássam
a törvényedből áradó csodákat!
19Jövevény vagyok a földön,
ne rejtsd el parancsaid előlem!
20Őrlődik a lelkem a vágyakozástól
döntéseid után mindenkor.
21Megfenyítetted az átkozott kevélyeket,
kik eltérnek parancsaidtól.
22Fordíts el tőlem gyalázatot és megvetést,
mert megtartottam intelmeid.
23Még ha fejedelmek ülnek is össze ellenem,
szolgád rendelkezéseidről elmélkedik.
24Intelmeidben is gyönyörködöm,
azok a tanácsadóim.
25Lelkem a porba ragad:
adj életet szavad szerint!
26Útjaim elbeszéltem, s válaszoltál.
Taníts meg rendelkezéseidre!
27Értesd meg velem intéseid célját,
hogy elmélkedjem csodáidon!
28Keserűségtől roskadozik a lelkem:
állíts talpra szavad szerint!
29Tartsd tőlem távol a hazugság útját,
s ajándékozz meg törvényeddel!
30A hűség útját választottam,
döntéseid szem előtt tartottam.
31Intelmeidhez ragaszkodom,
Uram, ne hagyj megszégyenülnöm!
32Parancsaid útján futok,
mert szívemet kitágítod.
33Taníts, Uram, rendelkezéseid útjára:
ez lesz jutalmam.
34Tégy értelmessé, és megfogadom törvényed,
és megtartom teljes szívvel.
35Vezess parancsaid ösvényén,
mert ebben találok örömet.
36Hajlítsd szívem intelmeidre,
ne a haszonlesésre!
37Fordítsd el szemem a hiábavalóságtól,
s útjaidon adj életet nekem!
38Teljesítsd be szolgádon igéd,
hogy féljenek téged!
39Fordítsd el tőlem a gyalázatot, melytől rettegtem,
mert döntéseid jók!
40Látod, vágyakozom intéseidre,
adj nekem életet igazságod szerint.
41Érjen el engem jóságod, Uram,
szabadításod igéd szerint,
42hogy válaszolni tudjak gúnyolóimnak,
mert szavadban bízom.
43Ne vond meg tőlem egészen a hűség szavát,
mert döntéseidben remélek.
44Tartom törvényed szüntelen,
örökkön örökké.
45Legyen tágas az utam,
mert intéseid kerestem,
46hogy királyoknak is elmondjam intelmeid,
és ne valljak szégyent.
47Hadd gyönyörködjem parancsaidban,
mert szeretem őket.
48Hadd emeljem kezem parancsaid felé, mert szeretem őket,
és hadd elmélkedjem rendelkezéseidről.
49Emlékezz a szolgádnak adott szóra,
amely reményem alapja.
50Ez a vigasztalásom a nyomorúságban,
mert igéd ad életet nekem.
51Nagyon kigúnyoltak a kevélyek,
mégsem hajlok el törvényedtől.
52Megemlékezem örök döntéseidről, Uram,
és vigaszt találok.
53Elragad az indulat a gonoszok miatt,
akik elhagyták törvényed.
54Rendelkezéseid akár az énekszó nekem
a házban, ahol jövevény vagyok.
55Éjszaka nevedre gondolok, Uram,
és megtartom törvényed.
56Ez jutott nekem,
hogy megfogadjam intéseid.
57Az Úr az én osztályrészem:
ígérem, szavaid megtartom.
58Teljes szívből fohászkodom előtted:
légy hozzám irgalmas igéd szerint!
59Végiggondoltam útjaim,
lépteim intelmeidhez igazítom.
60Siettem, nem tétováztam,
hogy megtartsam parancsaid.
61A gonoszok kötelei bekerítettek,
de nem feledkeztem meg törvényedről.
62Éjfélkor fölkelek, hogy hálát adjak neked
igazságos döntéseidért.
63Barátja vagyok mindazoknak, kik félnek téged,
és megtartják intéseid.
64Jóságod, Uram, betölti a földet:
taníts meg rendelkezéseidre!
65Jót tettél szolgáddal
szavad szerint, Uram.
66Taníts tudásra, és hogy tisztán lássak,
mert hittel fogadtam parancsaid.
67Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem,
de most megtartom igéd.
68Jó vagy, és jót teszel:
taníts meg rendelkezéseidre!
69Hazugságot koholtak ellenem a kevélyek,
de én teljes szívvel megtartom intéseid.
70Szívük érzéketlen és közönyös,
én azonban törvényedben gyönyörködöm.
71Jó nekem, hogy nyomorúság ért,
hogy megtanuljam rendelkezéseid.
72Jobb nekem ajkad törvénye,
mint ezernyi arany és ezüst.
73Kezed alkotott és formált engem,
adj értelmet, hogy megtanuljam parancsaid!
74Lássanak engem, és örüljenek a téged félők,
mert szavadban remélek.
75Tudom, Uram, hogy igazak döntéseid,
és hűségedben aláztál meg.
76Jóságod legyen vigasztalásom
szolgádnak adott igéd szerint.
77Légy hozzám könyörületes, hogy éljek,
mert törvényed a gyönyörűségem.
78Szégyenüljenek meg a kevélyek, mert galádul bántak velem,
pedig én intéseiden elmélkedem.
79Térjenek vissza hozzám, kik félnek téged,
kik ismerik intelmeid.
80Rendelkezéseid tegyék szívem tökéletessé,
hogy ne valljak szégyent!
81Ellankadtam szabadításodra várva,
szavadban reménykedtem.
82Szemem kimerült igédre várva.
Mikor vigasztalsz meg engem?
83Bizony olyan lettem, mint tömlő a füstön,
de nem feledkezem meg rendelkezéseidről.
84Meddig kell még tűrnie szolgádnak?
Mikor tartasz ítéletet üldözőimen?
85Vermet ástak nekem a kevélyek,
akik nem tartják törvényed.
86Minden parancsod megbízható.
Galádul üldöznek, segíts!
87Majd’ elirtottak a földről,
de én nem hagytam el intéseid.
88Adj életet jóságod szerint,
hogy megtartsam ajkad intelmeit.
89Örökre, Uram,
89szavad szilárd a mennyben;
90nemzedékről nemzedékre hűséged.
Alapot vetettél a földnek, és áll.
91Döntéseid szerint áll mindmáig,
mert téged szolgál a mindenség.
92Ha nem törvényed lenne gyönyörűségem,
már elpusztultam volna nyomorúságomban.
93Sohasem felejtem intéseid,
mert általuk éltetsz engem.
94Tied vagyok, szabadíts meg,
mert intéseid kutatom.
95Lesben állnak a gonoszok, hogy elpusztítsanak,
de én intelmeidre figyelek.
96Láttam minden beteljesülés határát,
de a te parancsod végtelen.
97Mennyire szeretem törvényed!
Egész nap azon elmélkedem.
98Parancsod bölcsebbé tesz ellenségeimnél,
mert mindig velem van.
99Többet értek minden tanítómnál,
mert intelmeiden elmélkedem.
100Többet megértek, mint a vének,
mert megtartottam intéseid.
101Minden gonosz úttól távol tartom lábam,
hogy megtarthassam szavad.
102Nem tértem el döntéseidtől,
mert te tanítottál engem.
103Milyen édesek ínyemnek igéid!
Édesebbek, mint számnak a méz.
104Intéseid adnak értelmet nekem,
ezért gyűlölök minden hamis utat.
105Lábam előtt mécses a te igéd,
ösvényem világossága.
106Megesküdtem, és be is tartom:
megfogadom igaz döntéseid.
107Nagy nyomorúságba jutottam,
adj életet, Uram, szavad szerint!
108Legyenek tetszésedre fogadalmaim, Uram,
és taníts engem döntéseidre!
109Életem állandó veszélyben,
de nem feledkeztem meg törvényedről.
110Csapdát állítottak nekem a gonoszok,
mégsem hagytam el intéseid.
111Intelmeid kaptam osztályrészül örökre,
azok örvendeztetik a szívem.
112Önként vállaltam, hogy rendelkezéseid teljesítem:
ez maga örök jutalom.
113Gyűlölöm a kétszínűeket,
de szeretem törvényed.
114Te vagy nekem rejtek és pajzs,
szavadban remélek.
115Távozzatok tőlem, gonosztevők,
hadd teljesítsem Istenem parancsait!
116Támogass igéd szerint, hogy éljek,
és ne legyen reményem szégyen!
117Állj mellém, hogy megszabaduljak,
s hogy rendelkezéseid kutassam szüntelen.
118Megtagadsz mindenkit, ki rendelkezéseidtől eltér,
mert ármánykodásuk galád.
119A föld gonoszait elsöpröd, mint a szemetet,
ezért szeretem intelmeid.
120Retteg előtted a testem,
s ítéleteidet félem.
121Azt tettem, ami törvényes és igaz
ne szolgáltass ki sanyargatóimnak!
122Vállalj kezességet szolgádért,
hogy ne sanyargassanak a kevélyek!
123Szemem epedve várja szabadításod
és igazságod igéjét.
124Bánj szolgáddal jóságod szerint,
és taníts rendelkezéseidre!
125Szolgád vagyok, adj értelmet,
hogy felismerjem intelmeid!
126Itt az idő, hogy cselekedj, Uram,
mert megszegték törvényed!
127Ezért szeretem parancsaidat,
jobban az aranynál, a színaranynál.
128Ezért minden intésed igaznak tartom,
és gyűlölök minden hamis utat.
129Csodálatosak intelmeid,
ezért követem őket.
130Szavaid feltárulkozása fényt ad,
értelmessé teszi a tapasztalatlant.
131Szám nyitva, és sóhajtozom,
mert vágyakozom parancsaidra.
132Fordulj hozzám, és légy irgalmas,
amint megilleti azokat, kik szeretik neved.
133Tedd szilárddá lépteim igéddel,
hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság.
134Szabadíts meg a hatalmaskodóktól,
és megtartom intéseid.
135Ragyogtasd arcod szolgádra,
és taníts rendelkezéseidre!
136Könny patakzik szememből,
mert nem tartják törvényed.
137Igaz vagy, Uram,
és igazságosak döntéseid.
138Intelmeid igazság szerint rendelted,
és igen megbízhatók.
139Egészen felemészt a buzgóság,
mert ellenségeim megfeledkeztek szavaidról.
140Igéd tűzben próbált beszéd,
és szolgád szereti.
141Kicsiny és megvetett vagyok,
de intéseid nem felejtettem.
142Igazságod örökké igaz,
és törvényed megbízható.
143Ínség és nyomorúság ért:
parancsaid a gyönyörűségem.
144Intelmeid örökre igazak,
adj értelmet, hogy éljek!
145Teljes szívből hozzád kiáltottam: „Válaszolj, Uram,
és megtartom rendelkezéseid.”
146Hozzád kiáltottam: „Szabadíts meg,
és megfogadom intelmeid.”
147Megelőztem a hajnalt, és fohászkodtam:
„Szavadban remélek.”
148Virrasztok az éjszakai őrváltás előtt,
hogy igéden elmélkedjem.
149Halld meg hangom jóságod szerint,
Uram, adj életet döntéseid szerint!
150Közel vannak hozzám a cselszövők,
kik törvényedtől eltávolodtak.
151Közel vagy, Uram,
és minden parancsod megbízható.
152Intelmeid régóta ismerem,
örök alapot vetettél nekik.
153Lásd nyomorúságom, és ments meg,
mert nem felejtettem törvényed.
154Képviseld ügyemet, ismerj el magadénak,
igéd szerint tartsd meg életem!
155Távol a gonoszoktól a segítség,
mert nem kutatták rendelkezéseid.
156Nagy a te irgalmad, Uram,
döntéseiddel éltess engem!
157Sokan vannak üldözőim és ellenségeim,
de intelmeidtől nem fordultam el.
158Néztem a hűtleneket, és elfogott az undor,
mert nem tartották meg igédet.
159Lásd, mennyire szeretem intéseid!
Uram, adj életet jóságod szerint!
160Szavad lényege a hűség,
minden igaz döntésed örökre szól.
161Fejedelmek üldöztek ok nélkül,
de szívem csak szavadtól remegett.
162Örvendezek igédnek,
mint aki nagy zsákmányra talál.
163Gyűlölöm a hazugságot, utálom,
de szeretem törvényed.
164Naponta hétszer dicsérlek téged
igaz döntéseidért.
165Biztonságban vannak, kik szeretik törvényed;
nem botlanak meg semmiben.
166Segítségedben remélek, Uram,
és teljesítem parancsaidat.
167Megtartja lelkem intelmeid,
mert nagyon szeretem őket.
168Megtartom intéseid és intelmeid,
mert előtted minden utam.
169Érjen színed elé panaszom, Uram,
adj értelmet szavad szerint!
170Jusson színed elé könyörgésem,
igéd szerint ments meg!
171Áradjon ajkamról a dicséret,
mert megtanítasz rendelkezéseidre.
172Nyelvem igédről énekeljen,
mert minden parancsod igaz.
173Legyen segítségemre kezed,
mert intéseidet választottam.
174Szabadításodra vágyom, Uram,
törvényed a gyönyörűségem.
175Hadd éljek, hogy dicsérhesselek,
és döntéseid segítsenek engem!
176Bolyongok, mint az elveszett bárány.
Keresd meg szolgád,
mert nem feledkeztem meg parancsaidról.