Timóteus küldetése.

¹Már nem bírtuk tovább, elhatároztuk hát, hogy inkább egyedül maradunk Athénban,

²s testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten szolgáját, Timóteust elküldtük hozzátok, hogy megerősítsen benneteket hitetekben, és bátorítson,

³nehogy valaki is megtántorodjék ezeknek az üldöztetéseknek közepette. Hiszen tudjátok, hogy ez rendeltetésünk.

⁴Már amikor körötökben voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy megpróbáltatás vár ránk.

⁵Így is történt, amint tudjátok. Épp ezért nem bírtam már tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: Vajon a kísértő nem szedett-e rá benneteket, és fáradságunk nem veszett-e kárba?

⁶Timóteus éppen most tért vissza tőletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felől, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt szeretnétek látni minket, mint ahogy mi is titeket.

⁷A hitetek minden bajunkban és szenvedésünkben megvigasztalt minket, testvérek,

⁸s újjáéledünk, ha kitartotok az Úrban.

⁹Hogyan is róhatnánk le a hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amelyet általatok nyertünk Isten színe előtt?

¹⁰Buzgón imádkozunk éjjel-nappal, hogy újra láthassunk benneteket személyesen, és pótolhassuk hitetek hiányait.

¹¹Isten, a mi Atyánk és Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat!

¹²Titeket meg gyarapítson és gazdagítson az Úr szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket!

¹³Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében!

¹⁴

Timóteus küldetése.

¹⁵s testvérünket és Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten szolgáját, Timóteust elküldtük hozzátok, hogy megerősítsen benneteket hitetekben, és bátorítson,

¹⁶nehogy valaki is megtántorodjék ezeknek az üldöztetéseknek közepette. Hiszen tudjátok, hogy ez rendeltetésünk.

¹⁷Már amikor körötökben voltunk, megmondtuk nektek előre, hogy megpróbáltatás vár ránk.

¹⁸Így is történt, amint tudjátok. Épp ezért nem bírtam már tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: Vajon a kísértő nem szedett-e rá benneteket, és fáradságunk nem veszett-e kárba?

¹⁹Timóteus éppen most tért vissza tőletek, és jó hírt hozott nekünk hitetek, szeretetetek felől, és arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt szeretnétek látni minket, mint ahogy mi is titeket.

²⁰A hitetek minden bajunkban és szenvedésünkben megvigasztalt minket, testvérek,

²¹s újjáéledünk, ha kitartotok az Úrban.

²²Hogyan is róhatnánk le a hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amelyet általatok nyertünk Isten színe előtt?

²³Buzgón imádkozunk éjjel-nappal, hogy újra láthassunk benneteket személyesen, és pótolhassuk hitetek hiányait.

²⁴Isten, a mi Atyánk és Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat!

²⁵Titeket meg gyarapítson és gazdagítson az Úr szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket!

²⁶Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében!