103 (102). ZSOLTÁR. ISTEN A SZERETET

¹(Dávidtól.) Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm dicsérje szent nevét!

²Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd, mennyi jót tett veled!

³Megbocsátja minden bűnödet, és meggyógyítja minden gyöngeséged.

⁴Megmenti életed a pusztulástól, kegyelemmel és irgalommal koszorúz.

⁵Életed eltölti javakkal, mint a sasé, megújul ifjúságod.

⁶Igazságos tetteket visz végbe az Úr, az elnyomottnak igazságot szolgáltat.

⁷Útjait kinyilvánította Mózesnek, a tetteit Izrael fiainak.

⁸Az Úr irgalmas és könyörületes, szelíd a haragban és gazdag az irgalomban.

⁹Nem perel untalan, haragja nem tart örökké.

¹⁰Nem bűneik szerint bánik velünk, és nem vétkeink szerint fizet vissza.

¹¹Mert amilyen magas az ég a föld felett, olyan nagy irgalma az igazak iránt.

¹²Amilyen távol van napkelet napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk bűneinket.

¹³Ahogy az apa megkönyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.

¹⁴Tudja jól, milyen az alkatunk, tudja, hogy a porból származunk.

¹⁵Az ember napjai a fűhöz hasonlók, virul, mint a mező virága,

¹⁶de egy kis szellő s már vége van: a hely is elfeledte, ahol addig állt.

¹⁷Ám az Úr kegyelme mindörökre az igazakkal van, és igazságossága fiaik fiaival.

¹⁸Azokkal, akik hívek szövetségéhez, akik vigyáznak, hogy törvényei szerint éljenek.

¹⁹Az Úr az égben készítette el trónját, királyi hatalma parancsol a mindenségnek.

²⁰Áldjátok az Urat, angyalai, mind, ti hatalmasok, kik teljesítitek parancsait, és lesitek a szavát!

²¹Áldjátok az Urat, égi seregek, mind, ti szolgái, kik teljesítitek akaratát!

²²Áldjátok az Urat, művei, mind, uralmának minden helyén! Lelkem, áldjad az Urat!

²³

103 (102). ZSOLTÁR. ISTEN A SZERETET

²⁴Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd, mennyi jót tett veled!

²⁵Megbocsátja minden bűnödet, és meggyógyítja minden gyöngeséged.

²⁶Megmenti életed a pusztulástól, kegyelemmel és irgalommal koszorúz.

²⁷Életed eltölti javakkal, mint a sasé, megújul ifjúságod.

²⁸Igazságos tetteket visz végbe az Úr, az elnyomottnak igazságot szolgáltat.

²⁹Útjait kinyilvánította Mózesnek, a tetteit Izrael fiainak.

³⁰Az Úr irgalmas és könyörületes, szelíd a haragban és gazdag az irgalomban.

³¹Nem perel untalan, haragja nem tart örökké.

³²Nem bűneik szerint bánik velünk, és nem vétkeink szerint fizet vissza.

³³Mert amilyen magas az ég a föld felett, olyan nagy irgalma az igazak iránt.

³⁴Amilyen távol van napkelet napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk bűneinket.

³⁵Ahogy az apa megkönyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.

³⁶Tudja jól, milyen az alkatunk, tudja, hogy a porból származunk.

³⁷Az ember napjai a fűhöz hasonlók, virul, mint a mező virága,

³⁸de egy kis szellő s már vége van: a hely is elfeledte, ahol addig állt.

³⁹Ám az Úr kegyelme mindörökre az igazakkal van, és igazságossága fiaik fiaival.

⁴⁰Azokkal, akik hívek szövetségéhez, akik vigyáznak, hogy törvényei szerint éljenek.

⁴¹Az Úr az égben készítette el trónját, királyi hatalma parancsol a mindenségnek.

⁴²Áldjátok az Urat, angyalai, mind, ti hatalmasok, kik teljesítitek parancsait, és lesitek a szavát!

⁴³Áldjátok az Urat, égi seregek, mind, ti szolgái, kik teljesítitek akaratát!

⁴⁴Áldjátok az Urat, művei, mind, uralmának minden helyén! Lelkem, áldjad az Urat!