¹Akkor hasonló lesz a mennyek országa tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.

²Öt közülük balga volt, öt meg okos.

³A balgák, amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat,

⁴az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek fiolában.

⁵A vőlegény késett. Mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.

⁶Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!”

⁷Felébredtek mind a szüzek, és rendbe hozták a lámpásukat.

⁸A balgák így szóltak az okosakhoz: „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!”

⁹Az okosak így válaszoltak: „Nem, mert hátha nem lesz elég nekünk meg nektek is. Menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!”

¹⁰Amíg távol voltak, hogy vegyenek, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre, és bezárták az ajtót.

¹¹Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: „Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!”

¹²Ő azonban így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.”

¹³Virrasszatok hát, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát!

¹⁴Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát.

¹⁵Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elutazott.

¹⁶Az, aki öt talentumot kapott, azonnal elindult, vállalkozásba fogott, és másik ötöt keresett.

¹⁷Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt keresett.

¹⁸Aki pedig egyet kapott, elment, gödröt ásott, és elrejtette ura pénzét.

¹⁹Hosszú idő múlva megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.

²⁰Jött az, aki öt talentumot kapott, és odahozta a másik öt talentumot, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál át nekem, nézd, másik öt talentumot kerestem!”

²¹Ura így szólt hozzá: „Jól van, derék és hű szolgám! A kevésben hű voltál, ezután sokat bízok rád. Gyere, örvendezz uraddal együtt!”

²²Jött az is, aki két talentumot kapott, és ezt mondta: „Uram, két talentumot adtál át nekem, nézd, másik két talentumot kerestem!”

²³Ura így szólt hozzá: „Jól van, derék és hű szolgám! A kevésben hű voltál, ezután sokat bízok rád. Gyere, örvendezz uraddal együtt!”

²⁴Jött az is, aki egy talentumot kapott, és ezt mondta: „Uram, tudtam, hogy hajthatatlan ember vagy: ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnét is gyűjtesz, ahová nem szórtál.

²⁵Félelmemben elmentem, és földbe rejtettem talentumodat. Nézd, itt van, ami a tiéd!”

²⁶Ura így válaszolt neki: „Te gonosz és lusta szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnét is gyűjtök, ahova nem szórtam?

²⁷El kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, így amikor megjöttem, kamatostul kaptam volna vissza azt, ami az enyém.

²⁸Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!

²⁹Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.

³⁰Ezt a haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.”

³¹Amikor dicsőségében eljön az Emberfia, és vele mind az angyalok, akkor majd leül dicsősége trónjára.

³²Összegyűjtenek majd eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

³³A juhokat a jobbjára, a kecskéket pedig a baljára állítja.

³⁴Akkor így szól a király a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, és vegyétek örökül a világ kezdete óta számotokra készített országot.

³⁵Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,

³⁶mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és felkerestetek.”

³⁷Akkor így válaszolnak neki az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, és adtunk neked enni, vagy szomjazni, és adtunk neked inni?

³⁸Mikor láttunk jövevénynek, és fogadtunk be, vagy mezítelennek, és ruháztunk fel?

³⁹Mikor láttunk betegen vagy börtönben, és mentünk el hozzád?”

⁴⁰A király így felel majd nekik: „Bizony, mondom nektek, amikor ezeket tettétek akár csak eggyel is a legkisebb testvéreim közül, velem tettétek.”

⁴¹Akkor szól a balján állókhoz is: „Távozzatok tőlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak készített örök tűzre.

⁴²Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,

⁴³jövevény voltam, és be nem fogadtatok, mezítelen voltam, és fel nem ruháztatok, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg.”

⁴⁴Akkor ezek is így válaszolnak neki: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked?”

⁴⁵Akkor így felel nekik: „Bizony, mondom nektek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.”

⁴⁶És ezek az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.