Lk 4,16-30 (Szent István Társulati Biblia)
16Amikor Názáretbe ért, ahol nevelkedett, szombaton szokása szerint bement a zsinagógába, és felolvasásra jelentkezett.
17Izajás próféta könyvét adták neki oda. Szétbontotta a tekercset, és épp azon a helyen, ahol ez volt írva:
18„Az Úr Lelke van rajtam,
18azért kent fel engem,
18hogy örömhírt vigyek a szegényeknek.
18Elküldött, hogy hirdessem
18a foglyoknak a szabadulást,
18a vakoknak a látást,
18hogy szabadon bocsássam
18az elnyomottakat,
19és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.”
20Összetekerte az Írást, átadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rá szegeződött.
21S elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.”
22Mindenki helyeselt neki, és csodálkozott a fönséges szavakon, amelyek ajkáról fakadtak. „De hát nem József fia?” – kérdezgették.
23Így szólt hát hozzájuk: „Biztosan ezt a mondást szegezitek majd nekem: Orvos, magadat gyógyítsd! A nagy tetteket, amelyeket – mint hallottuk – Kafarnaumban végbevittél, vidd végbe itt, a hazádban is!”
24Majd így folytatta: „Bizony mondom nektek, hogy egy prófétát sem látnak szívesen a saját hazájában.
25S igazán mondom nektek, sok özvegy élt Izraelben Illés idejében, amikor az ég három évre és hat hónapra bezárult, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön.
26De közülük egyikhez sem kapott Illés küldetést, csak a szidóni Careftában élő özvegyasszonyhoz.
27Ugyanígy Elizeus próféta korában is sok leprás élt Izraelben, s egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán.”
28Ezt hallva mind haragra gerjedtek a zsinagógában.
29Felpattantak, kiűzték a városon kívülre, és fölvezették arra a hegyre, amelyen városuk épült, a szakadék szélére, hogy letaszítsák.
30De ő áthaladt köztük és eltávozott.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 4,16-30 (Káldi-Neovulgáta)
16Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni.
17Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:
18„Az Úr Lelke van rajtam;
18azért kent föl engem,
18hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
18elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak
18és látást a vakoknak,
18hogy szabadon bocsássam a megtörteket,
19és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.”
20Aztán összehajtotta a tekercset, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.
21Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: „Ma teljesedett be ez az Írás a fületek hallatára.”
22Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. Aztán így szóltak: „Nem József fia ez?”
23Ő ezt felelte nekik: „Bizonyára azt a mondást szegezitek majd nekem: »Orvos, gyógyítsd önmagadat! Amiket hallottunk, hogy Kafarnaumban történtek, cselekedd itt is, a hazádban.«”
24Majd így folytatta: „Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
25Bizony, mondom nektek: sok özvegy volt Illés napjaiban Izraelben, amikor bezárult az ég három évre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett az egész földön;
26mégis azok közül egyikhez sem küldték Illést, csak a szidoni Cáreftába egy özvegyasszonyhoz.
27És sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de azok közül senki sem tisztult meg, csak a szíriai Námán.”
28Ezeket hallva mindnyájukat harag töltötte el a zsinagógában.
29Fölkeltek, kihurcolták őt a városból, és fölvitték annak a hegynek a peremére, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák.
30Ő azonban áthaladt köztük, és eltávozott.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 4,16-30 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
16Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába és olvasásra jelentkezett.
17Izajás könyvét adták neki. Kinyitotta a könyvet és éppen arra a helyre talált, ahol ez van írva:
18„Az Úr lelke rajtam:
18ő kent föl engem,
18hogy örömhírt vigyek a szegényeknek,
18ő küldött engem,
18hogy (meggyógyítsam a megtört szívűeket),
18szabadulást hirdessek a raboknak,
18és a vakoknak megvilágosodást,
18hogy felszabadítsam az elnyomottakat,
19hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét,
19(és bosszújának napját).”
20Azután összetekerte az Írást, visszaadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.
21Akkor megszólalt: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok.”
22Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a magasztos igéken, amik ajkáról elhangzottak. „Nem József fia ez?” – kérdezgették egymástól.
23Ő azonban így folytatta: „Bizonyára ezt a közmondást fogjátok nekem szegezni: orvos, gyógyítsd önmagadat! Tedd idehaza is azt, amit hallomásunk szerint Kafarnaumban tettél.
24Bizony mondom nektek, folytatta, sehol sincs a prófétának kevesebb becsülete, mint a saját hazájában.
25Igaz, amit mondok nektek: sok özvegy élt Izraelben Illés napjaiban, amikor három évre és hat hónapra bezárult az ég, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész földön.
26Azok közül egyhez sem volt küldetése Illésnek, csak egy özvegyasszonyhoz a Szidon-földi Száreptába.
27Leprás is sok élt Izraelben Elizeus próféta idejében. De azok közül sem tisztult meg más, csak a szíriai Naamán.”
28Ennek hallatára mindnyájan haragra gerjedtek a zsinagógában.
29Fölugráltak és kiűzték a városból. Fölvitték a hegy tetejére, ahol a városuk épült, hogy onnan letaszítsák.
30Ő azonban áthaladt közöttük és elment.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 4,16-30 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
16Elment Názáretbe, ahol nevelkedett. Szombaton szokása szerint elment a zsinagógába, és felállt, hogy felolvasson.
17Izajás próféta könyvét adták neki. Szétnyitotta a tekercset, s rátalált arra a helyre, ahol ez áll:
18Az Úr Lelke rajtam, mert felkent engem, hogy örömhírt hirdessek a szegényeknek. Azért küldött, hogy a foglyoknak szabadulást, a vakoknak szemük megnyílását hirdessem; hogy a meggyötörteket szabadon bocsássam,
19és hirdessem az Úrtól jövő kedvező idő elérkeztét.
20Összegöngyölítette a könyvtekercset, odaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.
21Ekkor így kezdte beszédét:
21– Ma fületek hallatára teljesedett be ez az írás.
22Mindnyájan helyeseltek, és csodálkoztak az ajkáról fakadó szavak erején, és azt kérdezgették:
22– Nemde József fia ez?
23Ő pedig így szólt hozzájuk:
23– Biztosan ezt a mondást idézitek rám: „Orvos, gyógyítsd meg magad!” Amiről hallottuk, hogy megtörtént Kafarnaumban, tedd meg itt is, a saját városodban!
24Majd így folytatta:
24– Bizony, mondom nektek, egyetlen prófétát sem fogadnak szívesen a saját városában.
25Bizony igaz, sok özvegyasszony élt Izraelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség támadt az egész országban,
26de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Száreptába egy özvegyasszonyhoz.
27Sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szíriai Naamán.
28Ennek hallatán mindenki haragra gerjedt a zsinagógában.
29Felkeltek, kiűzték a városból, és elvitték annak a hegynek a peremére, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák.
30Ő azonban áthaladt közöttük, és eltávozott.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 4,16-30 (Káldi Biblia)
16És jöve Názáretbe, hol felnövekedett vala, és beméne szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és fölkele olvasni.
17És adaték neki Izaiás próféta könyve. És föltárván a könyvet, azon helyre talála, hol írva vala:
18Az Úr lelke énrajtam, azért kent föl engem, és elküldött engem örömhírt vinni a szegényeknek, meggyógyítani a töredelmes szivűeket,
19szabadúlást hirdetni a foglyoknak, és látást a vakoknak, szabadon bocsátani a sanyargatottakat, hirdetni az Úr kedves esztendejét és a fizetés napját.
20És összehajtván a könyvet, visszaadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei rajta függnek vala.
21Ő pedig kezdé mondani nekik: hogy ma teljesedett be ez írás előttetek.
22És mindnyájan bizonyságot tőnek mellette, és csodálkozának a kedves igéken, melyek az ő szájából származnak vala, és mondák: Nemde ez József fia?
23És mondá nekik: Bizonyára e hasonlatosságot fogjátok nekem mondani: Orvos! gyógyítsd tenmagadat. Mennyit hallottunk Kafarnaumban tétetni, cselekedd itt is a te hazádban.
24Ő pedig mondá: Bizony mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves hazájában.
25Igazán mondom nektek: Sok özvegy vala Illés napjaiban Izraelben, mikor az ég zárva volt három esztendeig és hat hónapig, mikor nagy éhség lett az egész földön;
26és azok közől egyikhez sem küldetett Illés, hanem csak a szídonföldi Szareptába az özvegy asszonyhoz.
27És sok poklos vala Izraelben Elizeus próféta alatt, és azok közől senki sem tisztúlt meg, hanem csak a szíriai Námán.
28És hallván ezeket, eltelének mindnyájan haraggal a zsinagógában.
29És fölkelvén, kihurczolák őt a városból, és fölvivék ama hegy tetejére, melyen az ő városuk vala építve, hogy onnan letaszítsák.
30Ő pedig átmenvén közöttük, eltávozék.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
