A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana-díjat adományozott Bráda Tibor festő- és üvegművésznek. A kitüntetést a testület nevében a konferencia elnöke, Veres András püspök adta át november 10-én Budapesten. A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Bráda Tibor a keresztény kultúra továbbadásáért végzett.
Bráda Tibor festőművész 1941. szeptember 18-án született Karcagon. Szülei pedagógusok: édesapja fizikatanár, édesanyja tanítónő volt. 1944-ben kisgyermekként veszítette el édesapját a második világháborúban.
Bárda Tibor már ifjú korától a festészethez vonzódott, középiskoláját 1956-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, ahol Újváry Lajos festőművész volt a szaktanára. Érettségi után 1960-1967 között a Képzőművészeti Főiskolán a festészetet Pap Gyula, Sarkantyu Simon és Szentiványi Lajos mesterektől tanulta. 1969-1971 között Derkovits-ösztöndíjat kapott.
A Képzőművészeti Főiskolán 1971-től először tanársegédként, majd tanárként, végül 1987-től főiskolai docensként dolgozott. Oktatta és nevelte a jelen és a jövő művészgenerációit.
Festészetét meghatározza a színek kezelése: figurális képeit a határozott színkezelés, a színek finom összhangja jellemzi. Korai, sötétebb tónusú festmények után az 1970-es évek második felében gazdag koloritú, oldott festésű, kontrasztos színkompozíciókat alkotott. E munkáira a rajzosság is jellemző volt. A 70-es évek végétől feszes kompozíciójú, sötétebb tónusú, keményebben festett műveket hozott létre. A 80-as évek közepére színvilága a pasztellszínek felé tolódott, az 1990-es években nagy formátumú festményeket alkotott.
Bráda Tibor számos díjat kapott, többek között 1984-ben Munkácsy-díjat, majd 2002-ben Magyar Arany Érdemkeresztet adományoztak neki a hazai képzőművészeti életben betöltött sokszínű tevékenységéért.
1953-tól kezdve több egyéni kiállítása volt látható Budapesttől Miskolcig, Simontornyától Székesfehérvárig, Dombovártól Debrecenig. Az első gyűjteményes dombóvári kiállítását 1977-ben egykori gimnáziumi tanára, dr. Péczely László nyitotta meg. Egyes munkái eljutottak Európa több országába és a kontinensen túl is.
Bráda Tibor a DunapArt alkotóközösség művészeti vezetője, a Magyar Festészet Napjának alapítója.
Hithű reformátusként éli életét feleségével, akivel két lányuk született. Művészetén keresztül igyekszik elősegíteni a katolikus-protestáns párbeszédet a katolikus templomokban a Mária tisztelet és a szentek tiszteletét elmélyítő alkotásaival. Ennek gyönyörű példája a dunaújvárosi Krisztus Király Főtemplom számára elkészített kilenc hatalmas méretű üvegablak (7,4 m x 4,5 méter) a magyar szent családokról. A színek harmóniájával, a kompozíciók tisztaságával, a dekoratív formák művészi ritmusával örömteli életet, melegséget lehel a monumentális építészeti térbe. A művész gazdag és színes életművének egyik meghatározó csúcsa ezen remekmű, amely révén megteremtette a Magyar Szentek Panteonját.
Budapest, 2021. november 10.
Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
