ELŐSZÓ: 1,1-3

¹Az első könyvet arról írtam, kedves Teofil, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen

²addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által megbízást adott apostolainak, akiket kiválasztott.

³Kínszenvedése után számos csalhatatlan jellel bizonyította be számukra, hogy él: negyven napon át megjelent nekik, és Isten országáról beszélt.

A JERUZSÁLEMI EGYHÁZ: 1,4-8,3

A Feltámadott utolsó rendelkezései

⁴Amikor együtt étkezett velük, meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére, amelyről – úgymond – tőlem hallottatok:

⁵„János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.”

⁶Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: „Uram, talán most fogod helyreállítani Izrael országát?”

⁷Ő azonban azt mondta nekik: „Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek a korszakokat vagy az időpontokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg.

⁸Amikor azonban leszáll rátok a Szentlélek, erőt kaptok és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.”

Jézus mennybemenetele

⁹Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el a szemük elől.

¹⁰Miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában.

¹¹Így szóltak: „Galileai férfiak, miért álltok égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki felvétetett tőletek a mennybe, úgy jön el újra, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.”

Az imádkozó közösség

¹²Ekkor visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem mellett egy szombatnapi járásra van.

¹³Amint odaértek, felmentek a felső terembe, ahol időzni szoktak: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, és a buzgó Simon, végül Júdás, Jakab fia.

¹⁴Mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az imádságban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és rokonaival együtt.

Mátyás apostollá választása

¹⁵Azokban a napokban felállt Péter a testvérek között – mintegy százhúsz emberből álló sokaság volt együtt –, és így szólt:

¹⁶„Férfiak, testvérek! Be kell teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek megjövendölt Dávid szája által Júdásról, azoknak vezetőjéről, akik elfogták Jézust.

¹⁷Közénk tartozónak számított és ugyanannak a szolgálatnak lett részese.

¹⁸Telket szerzett azonban a gonoszság bérén, azután felakasztotta magát, kettérepedt és minden bele kiomlott.

¹⁹Erről tudomást szerzett Jeruzsálem minden lakója, úgyhogy azt a telket az ő nyelvükön Hakeldamának, azaz Vérmezőnek hívják.

²⁰Meg van írva a Zsoltárok könyvében:

»Lakóhelyük váljék pusztasággá,

és senki se lakjon benne.«

és: »Tisztségét kapja meg más.«

²¹Ennélfogva szükséges, hogy azok közül a férfiak közül, akik mindig velünk voltak, amikor az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,

²²kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvétetett tőlünk, ezek közül valaki velünk együtt tanúja legyen az ő feltámadásának.”

²³Ezek közül kijelöltek hát kettőt: Józsefet, akit Barszabbásznak, vagy melléknevén Jusztusznak is hívtak, és Mátyást.

²⁴Majd így imádkoztak: „Urunk, aki mindenkinek a szívét ismered, mutasd meg a kettő közül, melyiket választod ki arra,

²⁵hogy átvegye az apostoli szolgálatban azt a helyet, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, és eltávozott az őt megillető helyre.”

²⁶Azután sorsot vetettek, és a sors Mátyásra esett. Így a tizenegy apostol közé sorolták.