Izajás apokalipszise: 24,1-27,13

Ítélet az egész világ felett

¹Íme, az Úr elpusztítja a földet,

Izajás apokalipszise: 24,1-27,13

Ítélet az egész világ felett

és feldúlja azt;

Izajás apokalipszise: 24,1-27,13

Ítélet az egész világ felett

felforgatja felszínét,

Izajás apokalipszise: 24,1-27,13

Ítélet az egész világ felett

és szétszórja lakóit.

²Mint a nép, olyan lesz a pap,

mint a szolga, olyan az ura,

mint a szolgáló, olyan az úrnője,

mint a vásárló, olyan az eladó,

mint a kölcsönadó, olyan a kölcsönvevő,

mint a hitelező, olyan az adósa.

³Teljesen elpusztul a föld,

és egészen kifosztott lesz.

Bizony, az Úr mondta ezt az igét.

⁴Gyászba borul, lepusztul a föld,

elfonnyad, elhervad a földkerekség,

elfonnyad a magasság a földdel együtt.

⁵A föld gyalázatossá lett lakói alatt,

mert áthágták a törvényeket,

megszegték a rendelkezéseket,

felbontották az örök szövetséget.

⁶Ezért átok emészti meg a földet,

és megbűnhődnek lakói;

ezért elfogynak a föld lakói,

és csak kevés ember marad meg.

⁷Gyászol a must, elfonnyad a szőlőtő,

sóhajtoznak mind, akiknek a szíve vidám volt.

⁸Megszűnik a víg dobszó,

abbamarad az örvendezők zaja,

elhallgat a víg citeraszó.

⁹Nem isznak többé dalolva bort,

keserű lesz az ital azoknak, akik isszák.

¹⁰Romba dől a kihalt város,

zárva lesz minden ház, nem lehet bemenni.

¹¹Bor után kiáltoznak az utcákon,

kihal minden öröm,

elköltözik a vidámság a földről.

¹²Pusztaság marad a városban,

és romokban hever a kapu.

¹³Mert úgy lesz a földön,

a népek között,

¹³mint amikor leverik a bogyót az olajfáról,

mint amikor böngésznek, ha befejeződött a szüret.

¹⁴Ők pedig felemelik hangjukat,

ujjonganak az Úr fenségének,

kiáltoznak a tenger felől.

¹⁵Ezért dicsőítsétek az Urat keleten,

a tenger szigetein az Úrnak, Izrael Istenének nevét!

¹⁶A föld széléről dicsérő ének hangzik:

„Dicsőség az igaznak!”

De én így szólok: „Végem van,

végem van! Jaj nekem!”

Csalók csalnak,

csalók csalásával csalnak!

¹⁷Rettenet, verem és háló vár rád,

föld lakója!

¹⁸Aki elmenekül a rettentő hang elől,

beleesik a verembe,

és aki kijön a veremből,

azt megfogja a háló.

Mert megnyílnak a zsilipek a magasságban,

és megrendülnek a föld alapjai.

¹⁹Roppanva összeroppan a föld,

törve törik a föld,

rengve reng a föld,

²⁰inogva inog a föld, mint a részeg,

mozog, mint a kunyhó;

ránehezedik vétke,

elesik, és nem kel föl többé.

²¹Ez történik majd azon a napon:

meglátogatja az Úr az ég seregét a magasságban,

és a föld királyait a földön;

²²egy csomóba gyűjti őket,

mint foglyokat a verembe,

és börtönbe zárja,

majd sok nap múltán meglátogatja őket.

²³Akkor elpirul a hold, és szégyenkezik a nap,

mert a Seregek Ura királyként uralkodik

Sion hegyén, Jeruzsálemben,

és vénei előtt megdicsőül.