A vezetők eltaszítása
1Mert íme, az Úr, a Seregek Ura
A vezetők eltaszítása
megfosztja Jeruzsálemet és Júdát
A vezetők eltaszítása
a támasztól és oltalomtól,
A vezetők eltaszítása
minden támasztól, amit a kenyér jelent,
A vezetők eltaszítása
és minden segítségtől, amit a víz nyújt.
2Elveszi tőle a hőst és a harcost,
a bírót és a prófétát,
a jóst és az öreget,
3ötven ember parancsnokát és a tekintélyest,
a tanácsadót, a bölcs mestert
és a gyógyításhoz értőt.
4Ifjakat teszek fejedelmeikké,
és gyermekek uralkodnak majd rajtuk.
5Szorongatja a nép között egyik ember a másikat,
mindenki a társát:
rátámad az ifjú az öregre,
s az alacsonyrendű a tekintélyesre.
6Az egyik megragadja testvérét,
aki atyja házából való:
„Neked még van ruhád,
légy a fejedelmünk,
és e romhalmaz legyen a te kezed alatt!”,
7az így kiált majd azon a napon:
„Nem leszek én orvosa másnak,
hiszen az én házamban sincsen sem kenyér, sem ruha;
ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!”
8Mert elbukik Jeruzsálem, és Júda elesik,
mivel szavuk és tetteik az Úr ellen irányulnak,
hogy szembeszegüljenek dicsőséges szemével.
9Arcátlanságuk vádolja őket,
és vétküket, mint Szodoma, hirdetik, nem titkolják.
Jaj nekik, mert meglakolnak a gonoszságért!
10Nyugtassátok meg az igazat: „Jól van!”,
mert tettei gyümölcsét fogja enni.
11Jaj a gonosznak! Rosszul jár,
mert keze tetteihez mérten lesz fizetsége.
12Népemet gyermekek sanyargatják,
és asszonyok uralkodnak rajta.
Én népem! Vezetőid tévútra visznek,
12és lépteid útját megzavarják.
13Ám az Úr felkel, hogy pereljen,
feláll, hogy megítélje a népeket.
14Az Úr ítéletre száll
népe véneivel és fejedelmeivel:
„Ti feldúltátok a szőlőt,
szegénytől rabolt holmi van házaitokban.
15Miért zúzzátok össze népemet,
és töritek össze a szegények arcát?”
– mondja az Úr, a Seregek Istene.
Jeruzsálem gőgös asszonyai
16Így szól az Úr:
Jeruzsálem gőgös asszonyai
„Mivel felfuvalkodtak Sion leányai,
Jeruzsálem gőgös asszonyai
nyakukat nyújtogatva és szemükkel kacsingatva járnak,
Jeruzsálem gőgös asszonyai
tipegve lépegetnek,
Jeruzsálem gőgös asszonyai
és lábpereceikkel csörögnek,
17azért kopasszá teszi az Úr
Sion leányainak feje tetejét,
és halántékukat felfedi az Úr.”
18Azon a napon majd elveszi az Úr a díszeket:
a lábpereceket és a nyakláncokat,
19a holdacskákat és a fülbevalókat,
a karpereceket és a fátylakat,
20a hajdíszeket és a lábkarikákat,
az öveket, az illatszertartókat és a varázsszobrokat,
21a gyűrűket és az orrkarikákat,
22a díszes ruhákat és a palástokat,
a vállkendőket és az erszényeket,
23a tükröket és a gyolcsokat,
a fejkötőket és a lepleket.
24És lesz a balzsamillat helyett büdösség,
az öv helyett kötél,
a bodorított haj helyett kopaszság,
a díszöltözet helyett zsákruha
és a szépség helyett szégyenbélyeg.
25Embereid a kardtól hullanak el,
és hőseid a harcban.
26Szomorkodnak és gyászolnak majd városkapui,
ő pedig kifosztva ül a földön.