JEREMIÁS KÖNYVE

BÜNTETŐ ÍTÉLET JERUZSÁLEM ÉS JÚDA ELLEN: 1,1-25,14

Bevezetés

¹Jeremiásnak, Helkija fiának az igéi, aki az Anatótban, Benjamin földjén élő papok közül való volt.

²Őhozzá hangzott az Úr igéje Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban, uralkodásának tizenharmadik esztendejében;

³majd hangzott Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának napjaiban, míg le nem telt Cidkijának, Jozija fiának, Júda királyának tizenegyedik esztendeje, és fogságba nem vitték Jeruzsálemet az ötödik hónapban.

Jeremiás meghívása

⁴Így hangzott az Úr igéje hozzám:

⁵»Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, ismertelek,
és mielőtt kijöttél anyád méhéből, megszenteltelek;
prófétául rendeltelek a nemzetek számára.«

⁶Erre így szóltam:
»Jaj, Uram, Isten! Íme, nem tudok én beszélni, hiszen gyermek vagyok!«

⁷De ezt mondta nekem az Úr:»Ne mondd azt: ‘Gyermek vagyok’,hanem menj el, ahová csak küldelek,és mondd el mindazt, amit parancsolok neked!

⁸Ne félj tőlük,mert én veled vagyok, hogy megmentselek!«– mondta az Úr.

⁹Majd kinyújtotta kezét az Úr, hozzáérintette a számhoz, és így szólt hozzám az Úr:
»Íme, szádba adtam igéimet!

¹⁰Nézd, a mai napon
a nemzetek és a királyságok fölé rendeltelek,
hogy gyomlálj és irts,
hogy pusztíts és rombolj,
hogy építs és ültess!«

Két látomás

¹¹Majd így hangzott az Úr igéje hozzám: »Mit látsz, Jeremiás?« Azt feleltem: »Mandulafavesszőt látok.«

¹²Erre ezt mondta nekem az Úr: »Jól láttad; mert virrasztok igém felett, hogy beteljesítsem.«

¹³Másodszor is hangzott az Úr igéje hozzám: »Mit látsz?« Azt feleltem: »Gőzölgő fazekat látok, mely észak felől jelenik meg.«

¹⁴Erre ezt mondta nekem az Úr:
»Északról szabadul rá a veszedelem
az ország minden lakójára.

¹⁵Mert íme, én elhívom
az északi királyságok minden nemzetségét,
– mondja az Úr –
eljönnek, és mindegyikük felállítja trónját
Jeruzsálem kapuinak bejáratában,
egész fala mentén körös-körül,
és Júda minden városával szemben.

¹⁶Kimondom ítéletemet fölöttük
minden gonoszságukért;
mert elhagytak engem,
más isteneknek tömjéneztek,
és kezük művei előtt borultak le.

¹⁷Te azért övezd fel derekadat,
kelj föl, és mondd el nekik mindazt,
amit én parancsolok neked!
Ne ijedj meg tőlük,
különben én ijesztelek meg előttük!

¹⁸Íme, én ma megerősített várossá tettelek téged,
vasoszloppá és ércfallá
az egész országgal szemben,
Júda királyai és fejedelmei előtt,
papjai és a föld népe előtt.

¹⁹Harcolnak majd ellened,
de nem bírnak veled;
mert én veled vagyok,
– mondja az Úr –,
hogy megmentselek téged.«