1Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái, mindazoknak a Krisztus Jézusban lévő szenteknek, akik Filippiben vannak, püspökeikkel és diakónusaikkal együtt:

2kegyelem nektek és béke Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.

3Hálát adok Istenemnek feledés nélkül emlékezve rátok,

4és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért,

5mert közösséget vállaltatok velünk az evangéliumban az első naptól fogva mindmáig.

6Meg vagyok győződve arról, hogy aki ezt a jó dolgot elkezdte bennetek, be is végzi Krisztus Jézus napjára.

7Így kell gondolkodnom mindnyájatokról, mert szívemben hordozlak titeket, mivel bilincseimben is és az evangélium védelme s megerősítése közben is mindnyájan velem együtt részesültök a kegyelemben.

8Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetével.

9Azért imádkozom, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek tudással és átfogó ismerettel;

10hogy meg tudjátok ítélni, mi számít igazán; hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára,

11és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.

12Akarom, hogy tudjátok, testvérek: mindaz, ami velem történt, inkább az evangélium terjedését szolgálja.

13Ismertté lett az egész testőrségben és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet,

14és a testvérek többségének bizalma az Úrban bilincseim által megerősödött, és félelem nélkül hirdetik az igét.

15Némelyek ugyan irigységből és versengésből, mások azonban jó szándékkal hirdetik Krisztust.

16Ezek szeretetből, mert tudják, hogy az evangélium védelmére vagyok itt,

17azok pedig versengésből, nem tiszta lélekkel hirdetik Krisztust, mert azt gondolják, hogy még gyötrelmesebbé teszik bilincseimet.

18De mit számít?! Mindenképpen – akár hátsó szándékkal, akár őszintén – Krisztust hirdetik, és én örülök ennek.
Sőt a jövőben is örülni fogok,

19mert tudom, hogy mindez üdvösségemre válik könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által

20várakozásom és reményem szerint, azaz hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem bátorságom töretlen marad, és mint mindenkor, úgy most is megdicsőül testemben Krisztus, akár életben maradok, akár meghalok.

21Számomra ugyanis az élet Krisztus, és meghalni nyereség.

22Ha azonban az életben maradás eredményes munkát jelent számomra, akkor nem tudom, melyiket válasszam.

23Szorongat ez a kettő: vágyom rá, hogy elköltözzek és Krisztussal legyek, mert ez sokkal jobb mindennél;

24de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak.

25Erről meggyőződve tudom, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal hitben való növekedésetekre és örömötökre;

26hogy amikor ismét eljövök hozzátok, még inkább eltöltsön benneteket a Krisztus Jézusban való büszkeség miattam.

27Egy a fontos, éljetek Krisztus evangéliumához méltón, hogy akár eljövök, és magam is látom, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy szilárdan álltok az egy Lélekben, és egy szívvel küzdötök az evangéliumban való hitért,

28és hogy egyáltalán nem rémüldöztök az ellenfelek miatt. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség előjele. E kiállásotok pedig Istentől való.

29Mert nektek nemcsak az adatott meg, hogy higgyetek Krisztusban, hanem az is, hogy szenvedjetek érte,

30és hogy megvívjátok ugyanazt a harcot, amelyet tőlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok.