¹Pál – Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, hogy elvezesse a hitre azokat, akiket Isten kiválasztott, hogy megismerjék az igaz vallásossággal összhangban lévő igazságot

²az örök élet reményében, amit Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért,

³és a maga idejében ismertté tette szavával az igehirdetés által, amelyre meghívást kaptam üdvözítő Istenünk rendeléséből –

⁴Titusznak, a közös hitben igaz fiának: kegyelem és béke Istentől,
Atyánktól és Krisztus Jézustól, Üdvözítőnktől!

⁵Azért hagytalak Krétán, hogy rendbe szedd az elintézetlenül maradt ügyeket, és ahogy meghagytam neked, minden városban presbitereket állíts szolgálatba.

⁶Mindegyikük legyen feddhetetlen, feleségéhez hűséges; olyan, akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással, és nem engedetlenek.

⁷Az elöljárónak ugyanis mint Isten sáfárának feddhetetlennek kell lennie. Ne legyen önkényeskedő, sem indulatos, sem részeges, sem kötekedő, sem haszonleső,

⁸hanem vendégszerető, minden jóra kész, józan, igazságos, istenfélő és fegyelmezett,

⁹aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy tudjon buzdítani az egészséges tanítással, és felül tudja bírálni az ellenszegülőket.

¹⁰Mert bizony van sok engedetlen, fecsegő és ámító, kiváltképp a körülmetéltek közül.

¹¹Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért olyasmit tanítanak, amit nem szabad.

¹²Valaki közülük, mi több, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak mindig hazugok, gonosz fenevadak, dologtalan bendők.”

¹³És ez a vélemény igaz. Éppen ezért szigorúan fedd meg őket, hogy egészséges legyen a hitük,

¹⁴és ne hallgassanak zsidó mendemondákra és az igazságtól elfordult emberek előírásaira!

¹⁵A tisztáknak minden tiszta, viszont a megmételyezetteknek s a hitetleneknek semmi sem az. Az értelmükben és a lelkiismeretükben van a métely.

¹⁶Azt állítják, hogy ismerik Istent, de tetteikkel tagadják. Utálatosak, engedetlenek és bármilyen jó tettre alkalmatlanok.

¹⁷Pál – Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola, hogy elvezesse a hitre azokat, akiket Isten kiválasztott, hogy megismerjék az igaz vallásossággal összhangban lévő igazságot

¹⁸az örök élet reményében, amit Isten, aki nem hazudik, örök idők előtt megígért,

¹⁹és a maga idejében ismertté tette szavával az igehirdetés által, amelyre meghívást kaptam üdvözítő Istenünk rendeléséből –

²⁰Titusznak, a közös hitben igaz fiának: kegyelem és béke Istentől,
Atyánktól és Krisztus Jézustól, Üdvözítőnktől!

²¹Azért hagytalak Krétán, hogy rendbe szedd az elintézetlenül maradt ügyeket, és ahogy meghagytam neked, minden városban presbitereket állíts szolgálatba.

²²Mindegyikük legyen feddhetetlen, feleségéhez hűséges; olyan, akinek gyermekei hívők, nem vádolhatók kicsapongással, és nem engedetlenek.

²³Az elöljárónak ugyanis mint Isten sáfárának feddhetetlennek kell lennie. Ne legyen önkényeskedő, sem indulatos, sem részeges, sem kötekedő, sem haszonleső,

²⁴hanem vendégszerető, minden jóra kész, józan, igazságos, istenfélő és fegyelmezett,

²⁵aki ragaszkodik a tanítással megegyező igaz beszédhez, hogy tudjon buzdítani az egészséges tanítással, és felül tudja bírálni az ellenszegülőket.

²⁶Mert bizony van sok engedetlen, fecsegő és ámító, kiváltképp a körülmetéltek közül.

²⁷Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak azzal, hogy aljas nyereség kedvéért olyasmit tanítanak, amit nem szabad.

²⁸Valaki közülük, mi több, saját prófétájuk mondta: „A krétaiak mindig hazugok, gonosz fenevadak, dologtalan bendők.”

²⁹És ez a vélemény igaz. Éppen ezért szigorúan fedd meg őket, hogy egészséges legyen a hitük,

³⁰és ne hallgassanak zsidó mendemondákra és az igazságtól elfordult emberek előírásaira!

³¹A tisztáknak minden tiszta, viszont a megmételyezetteknek s a hitetleneknek semmi sem az. Az értelmükben és a lelkiismeretükben van a métely.

³²Azt állítják, hogy ismerik Istent, de tetteikkel tagadják. Utálatosak, engedetlenek és bármilyen jó tettre alkalmatlanok.