¹Nincstelen ember könyörgése, aki, amikor elcsügged, kiönti panaszát az Úr előtt.

²Halld meg, Uram, könyörgésem,

jusson hozzád kiáltásom!

³Ne rejtsd el arcod előlem!

Ha szorult helyzetben vagyok, fordítsd felém füled!

Ha kiáltok, siess, adj választ!

⁴Mert napjaim füstté váltak,

csontjaim izzottak, mint a parázs.

⁵Szívem, mint a levágott és elszáradt fű,

mert az evésről is megfeledkeztem.

⁶Hangos jajgatásomban

húsom a csontomra száradt.

⁷Olyan lettem, mint csóka a pusztában,

mint bagoly a romok között.

⁸Nem jött szememre álom, és oly magányos

lettem, mint madár a háztetőn.

⁹Ellenségeim egész nap gúnyoltak,

csúfolóim átokként használták nevem.

¹⁰Hamut ettem kenyér gyanánt,

s italom könnyel kevertem

¹¹háborgó haragod miatt,

mert fölemeltél és ledobtál engem.

¹²Napjaim, mint a megnyúlt árnyék,

elszáradok, mint a fű.

¹³De te, Uram, trónodon ülsz örökre,

nemzedékről nemzedékre megemlékeznek rólad.

¹⁴Fölkelsz majd, és megkönyörülsz Sionon,

mert itt az idő, hogy irgalmazz, bizony, itt az ideje.

¹⁵Mert szolgáid még a köveiben is gyönyörködnek,

¹⁵a porát is szánják.

¹⁶Félik majd, Uram, neved a népek,

a föld minden királya dicsőséged,

¹⁷amikor fölépíti Siont az Úr,

és megjelenik dicsőségesen.

¹⁸Amikor odafordul a nyomorgók imájára,

s nem veti meg könyörgésüket.

¹⁹Legyen ez megírva a jövő nemzedéknek,

hogy a nép, melyet létre hívott, dicsérje az Urat!

²⁰Mert letekint az Úr a szent magasságból,

lenéz a mennyből a földre,

²¹hogy meghallja a foglyok nyögését,

és megszabadítsa a halálraítélteket,

²²hogy hirdessék az Úr nevét Sionon,

és dicséretét Jeruzsálemben,

²³amikor összegyűlnek a népek

és az országok, hogy imádják az Urat.

²⁴Erőm megtörte az úton,

megrövidítette napjaim.

²⁵Ezt mondom: Istenem, ne ragadj el életem delén!

A te éveid sora nemzedékről nemzedékre tart.

²⁶Te vetettél hajdan alapot a földnek,

az egek kezed alkotásai.

²⁷Ezek elpusztulnak, de te megmaradsz.

Mind elvásnak, mint a ruha;

cseréled őket, mint az öltözetet, s eltűnnek.

²⁸De te ugyanaz maradsz, éveidnek soha nincs vége.

²⁹Szolgáid fiai biztonságban laknak majd,

utódaik is megmaradnak színed előtt.