1Hangszeres kísérettel – Dávidé
Hozzád kiáltottam, Uram, siess hozzám,
figyelj hangomra, amikor hozzád kiáltok!
2Tömjénáldozatként álljon előtted könyörgésem,
esti áldozatként imára emelt kezem!
3Uram, zabolázd meg szám,
állíts őrt ajkamhoz!
4Ne engedd, hogy szívem rosszra hajoljon,
hogy gonoszságot kövessek el
a gonosztevőkkel együtt;
hogy megízleljem ínyenc lakomájuk.
5Ha az igaz arcul ver: a hűség jele, és fegyelmez;
olyan, mint finom olaj a fejemnek.
5Gonoszságukkal szemben csak könyörgésem marad.
6Ha majd bíráikat a sziklafalon letaszítják,
akkor figyelnek szavaimra, mert barátiak voltak.
7Mint ahogy barázdát hasítanak a földön,
úgy szórják csontjainkat az alvilág szájába.
8Szemem rád figyel, Istenem, én Uram.
Hozzád menekülök,
ne szolgáltass ki engem!
9Őrizz meg a tőrtől, mit nekem vetettek,
a gonosztevők csapdáitól!
10Essen minden gonosz a saját hálójába,
én azonban sértetlenül tovább megyek.