Jövendölés Edom ellen
1Abdiás látomása Edomról.
2Üzenetet kaptam az Úrtól, hírvivő érkezett a népek közé: „Fel! Támadjuk meg ezt a népet! Harcra fel!”
3Ezt mondja az Úr, az Isten:
4Nézd, kicsivé teszlek a népek között, s nagyon megvetett leszel.
Edom megsemmisítése
5Megcsalt szíved kevélysége, téged, aki a sziklák repedéseiben lakol, aki magasra építed lakóhelyedet, és azt mondod szívedben: „Ki taszíthat engem le a földre?”
6Hiába emelkedsz fel, mint a sas, hiába rakod fészkedet a csillagok közé, bizony onnan is letaszítalak – mondja az Úr.
7Ha tolvajok törnének be hozzád, vagy éjszaka rablók, akkor, ugye, annyit vinnének el, amennyi nekik tetszik? Ha szüretelők jönnének hozzád, talán hagynának böngészni valót? Mennyire kifosztottak!
8Felkutattak, mint Ézsau rejtett kincseit.
Edom bűne
9Egészen a határig üldöztek, szövetségeseid kijátszottak, jó barátaid rászedtek. Akik kenyeredet ették, tőrbe csaltak: „Nincsen az eszén!”
10Azon a napon – mondja az Úr – nemde kiirtom Edomban a bölcseket, Ézsau hegyén a józan észt?
11Megrémülnek harcosaid, Temán, úgyhogy mindenki elpusztul Ézsau hegyén.
12Az öldöklés
13és az erőszak miatt, amelyet testvéred, Jákob ellen elkövettél, szégyen borít el, és örökre elpusztulsz.
14Mivel jelen voltál te is akkor, amikor kincseit elrabolták az idegenek, barbár népek léptek be kapuján, és sorsot vetettek Jeruzsálemre: te is olyan voltál akkor, mint akármelyikük.
15Ne nézd testvéredet kárörvendőn a fosztogatás napján! Ne örülj Júda fiain pusztulásuk napján! Ne légy fennhéjázó a szorongatás napján!
Az Úr napján Izrael bosszút áll Edom felett
16Népem kapuján ne lépj be a veszedelem napján! Ne örülj te is bajának a veszedelem napján! Ne nyúlj javaihoz a veszedelem napján!
17Ne állj ki a keresztutakra, hogy megöld a menekülteket; a szökevényeket ne fogd el a szorongatás napján!
18Mert közel van az Úr napja minden nép számára. Úgy tesznek veled, mint te tettél: tetteid tulajdon fejedre hullanak.
Az új Izrael
19Igen, amint ti ittatok szent hegyemen, úgy iszik majd minden nép folyton-folyvást, isznak fulladásig, és nem lesznek, mintha soha nem is lettek volna.
20De lesznek menekültek Sion hegyén, – szent hely lesz ez –, és Jákob háza visszaszerzi tulajdonát.
21Jákob háza tűz lesz, József háza láng, Ézsau háza pedig szalma: felgyújtják és megemésztik. Nem menekül meg senki Ézsau házából – az Úr mondta ezt.
22Negeb lakói elfoglalják Ézsau hegyét, a síkság lakói a filiszteusok földjét; elfoglalják Efraim vidékét és Szamária vidékét, Benjamin meg Gileádot foglalja el.
23És ez az elhurcolt sereg: Izrael fiai elfoglalják Kánaánt Száreptáig; a jeruzsálemi száműzöttek, akik Szefáradban vannak, elfoglalják Negeb városait.
24Győztesen vonulnak fel Sion hegyére, hogy ítéletet tartsanak Ézsau hegye felett, és az Úré lesz a királyi hatalom.