Beszéd és hallgatás

¹A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember.

²Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni.

³Kártól menekül meg, aki bevallja bűnét.

⁴Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni.

⁵Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél.

⁶Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.

⁷Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre.

⁸Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyűlölettel nézik.

Paradox mondások

⁹Sokaknak vesztükre szolgál a sikerük, egynémely találat veszteséggel ér fel.

¹⁰Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad.

¹¹Van megaláztatás, amely dicsőségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét.

¹²Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet.

¹³A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész.

¹⁴Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár.

¹⁵Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember!

¹⁶A balga azt mondja: „Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért.

¹⁷Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!” Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta!

Az alkalmatlan időben kimondott szó

¹⁸Jobb a földön megbotlani, mint a nyelvvel véteni, ezért a gonoszok hamar elbuknak.

¹⁹A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából.

²⁰A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene.

²¹Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában.

²²Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát.

²³Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül.

A hazugság

²⁴A hazugság csúnya szégyenfolt az emberen, s az ostobák szájából csak úgy ömlik.

²⁵Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás a sorsa.

²⁶Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.

A bölcs nagysága és veszedelme

²⁷Beszédjével a bölcs sokra viszi, az okos ember tetszik a hatalmasoknak.

²⁸Aki műveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagyurak barátjának megbocsátják gonoszságát.

²⁹A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést.

³⁰Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is?

³¹Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.

³²

Beszéd és hallgatás

³³Jobb kérdőre vonni, mint némán duzzogni.

³⁴Kártól menekül meg, aki bevallja bűnét.

³⁵Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni.

³⁶Van, aki hallgat és ezért bölcsnek tartják, s van, akit gyűlölnek, mert túl sokat beszél.

³⁷Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.

³⁸Amíg az alkalmas idő el nem jön, a bölcs ember hallgat, de a félkegyelmű nem ad az időre.

³⁹Aki szaporítja a szót, attól iszonyodnak, és a fennhéjázót gyűlölettel nézik.

⁴⁰

Paradox mondások

⁴¹Vannak ajándékok, amikkel mit sem nyersz, de kétszeresen viszonzott ajándék is akad.

⁴²Van megaláztatás, amely dicsőségre vezet, de sok megalázott fölemeli a fejét.

⁴³Van, aki kevés pénzen sokat vásárol, mégis hétszeres árat fizet.

⁴⁴A bölcs kevés szóval népszerűvé válik, a balgák kedvessége meg kárba vész.

⁴⁵Nincs hasznod a buta ajándékaiból, mert kapzsi a szeme: hétszeres viszonzást vár.

⁴⁶Keveset ad, de sokat kifogásol, kitátja a száját, mint egy kikiáltó. Amit ma kölcsönad, holnap visszakéri. Milyen ellenszenves az efféle ember!

⁴⁷A balga azt mondja: „Nekem nincs barátom, senki sem ad hálát adományaimért.

⁴⁸Akik kenyeremet eszik, azoknak gonosz a nyelvük!” Mily sokan, s mennyiszer nevettek már rajta!

⁴⁹

Az alkalmatlan időben kimondott szó

⁵⁰A goromba ember csupa üres locsogás, amely ki nem fogy az ostobák szájából.

⁵¹A balga szájából semmibe sem veszik a közmondást, mert nem akkor mondja, amikor kellene.

⁵²Van, akit a szegénység megóv a rossztól, s nincs, ami zavarná békés nyugalmában.

⁵³Van, akit tönkretesz a szerénykedése s elpusztul, mivel elrejti az arcát.

⁵⁴Van, aki félelmében ígéretet tesz a barátjának, és ellenségévé teszi minden ok nélkül.

⁵⁵

A hazugság

⁵⁶Jobb még a tolvaj is, mint aki hazudik, de mind a kettőnek pusztulás a sorsa.

⁵⁷Borzasztó dolog a hazugság szokása, szégyenét a hazug mindig magán hordja.

⁵⁸

A bölcs nagysága és veszedelme

⁵⁹Aki műveli a földjét, magas kazlat rakhat, a nagyurak barátjának megbocsátják gonoszságát.

⁶⁰A bölcsek szemét is elhomályosítja a nekik juttatott adomány s ajándék, és mint zabla a szájban, elhárítják a feddést.

⁶¹Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is?

⁶²Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.