I. A MONDÁSOK GYŰJTEMÉNYE

A bölcsesség titka

1Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála.

2A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki vehetné számba?

3Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni?

4Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot.

5A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe?

6Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol:

7az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire.

8Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik.

9Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú.

10Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet.

Az Isten félelme

11Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik.

12A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek.

13Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is.

14A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak.

15Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csűrjük megtelik.

16A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül.

17Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást, s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá.

18A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága.

19Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya.

20A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része.

21Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja.

Türelem és önuralom

22A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten félelmétől.

23Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr.

24Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a hűség és szelídség.

A bölcsesség és tisztesség

25Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje.

26Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak szavára.

27Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele.

28

I. A MONDÁSOK GYŰJTEMÉNYE

A bölcsesség titka
Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála.

29A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki vehetné számba?

30Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni?

31Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot.

32A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe?

33Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol:

34az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire.

35Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik.

36

Az Isten félelme
Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú.

37Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet.

38Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik.

39A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek.

40Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is.

41A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak.

42Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csűrjük megtelik.

43A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül.

44Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást, s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá.

45A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága.

46

Türelem és önuralom
Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya.

47A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része.

48Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja.

49

A bölcsesség és tisztesség
A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten félelmétől.

50Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr.

51Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a hűség és szelídség.

52Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje.

53Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak szavára.

54Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele.