Jozija.
1Jozija emléke olyan, mint az illatos tömjén, illatszerkészítő fűszerezett műve. Mint ínyünknek a méz, édes az emléke vagy mint a nótaszó borozgatás közben.
2Jó munkát kezdett el: a nép térítését, s véget vetett a bálványimádásnak.
3Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt jámbornak.
Az utolsó királyok és az utolsó próféták
4Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindnyájan csak a bűnt szaporították, s a Magasságbeli törvényét elhagyták. Ezért el is tűntek Júda királyai,
5és a hatalmukat másoknak adták át, a dicsőségüket idegen nemzetnek.
6A szent, kiválasztott várost lángba borította az ellenség, úgyhogy az utcái elnéptelenedtek,
7amint Jeremiás előre megmondta. Mert gonoszul bántak vele is, akit anyja méhétől prófétájává tett, hogy irtson, tépjen és pusztítson, meg hogy építsen és újratelepítsen.
8Ezekiel pompás látomást nézhetett, amit Isten mutatott neki a kerubok szekerén.
9Felhőszakadással verte meg elleneit, hogy az igaz úton járókon segítsen.
10Aztán itt van a tizenkét próféta, akiknek csontjai bár kisarjadnának sírjukból! Mert vigasztalást nyújtottak Jákobnak, hitben és reményben megszabadították.
Zerubbábel és Józsue
11Zerubbábelt hogyan lehetne dicsérni, hiszen pecsétgyűrű volt a jobbon?
12Továbbá Józsuét, Joszadaknak fiát, akik napjaikban fölépítették az Isten hajlékát, és akik szent népet vezettek az Úrhoz, amelynek sorsa az örökös dicsőség?
Nehemiás
13Nehemiás – legyen áldott az emléke! – építette föl a lerombolt falakat, ő rakatott újra kapukat s zárakat, és újjáépítette házainkat.
Visszapillantás
14A föld szülöttei közt nincs párja Hénochnak, ezért el is ragadtatott a földről.
15Született Józsefhez mérhető férfiú? Testvérei feje, népének támasza! Meg is látogatták haló porában is.
16Becsben állt Szem és Szet az emberek előtt, de a teremtésben minden élőt felülmúl Ádám.
17Jozija.
Jozija emléke olyan, mint az illatos tömjén, illatszerkészítő fűszerezett műve. Mint ínyünknek a méz, édes az emléke vagy mint a nótaszó borozgatás közben.
18Jó munkát kezdett el: a nép térítését, s véget vetett a bálványimádásnak.
19Szíve minden vágya Istenre irányult, s a bűn napjaiban megmaradt jámbornak.
20Az utolsó királyok és az utolsó próféták
Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindnyájan csak a bűnt szaporították, s a Magasságbeli törvényét elhagyták. Ezért el is tűntek Júda királyai,
21és a hatalmukat másoknak adták át, a dicsőségüket idegen nemzetnek.
22A szent, kiválasztott várost lángba borította az ellenség, úgyhogy az utcái elnéptelenedtek,
23amint Jeremiás előre megmondta. Mert gonoszul bántak vele is, akit anyja méhétől prófétájává tett, hogy irtson, tépjen és pusztítson, meg hogy építsen és újratelepítsen.
24Ezekiel pompás látomást nézhetett, amit Isten mutatott neki a kerubok szekerén.
25Felhőszakadással verte meg elleneit, hogy az igaz úton járókon segítsen.
26Aztán itt van a tizenkét próféta, akiknek csontjai bár kisarjadnának sírjukból! Mert vigasztalást nyújtottak Jákobnak, hitben és reményben megszabadították.
27Zerubbábel és Józsue
Zerubbábelt hogyan lehetne dicsérni, hiszen pecsétgyűrű volt a jobbon?
28Továbbá Józsuét, Joszadaknak fiát, akik napjaikban fölépítették az Isten hajlékát, és akik szent népet vezettek az Úrhoz, amelynek sorsa az örökös dicsőség?
29Nehemiás
Nehemiás – legyen áldott az emléke! – építette föl a lerombolt falakat, ő rakatott újra kapukat s zárakat, és újjáépítette házainkat.
30Visszapillantás
A föld szülöttei közt nincs párja Hénochnak, ezért el is ragadtatott a földről.
31Született Józsefhez mérhető férfiú? Testvérei feje, népének támasza! Meg is látogatták haló porában is.
32Becsben állt Szem és Szet az emberek előtt, de a teremtésben minden élőt felülmúl Ádám.