AZ ÜDVTÖRTÉNET ESEMÉNYEI
1(Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, szólítsátok nevét,
2hirdessétek műveit a népek között! Daloljatok, zenéljetek neki, hirdessétek minden csodáit!
3Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük!
4Tekintsetek az Úrra és erejére, keressétek mindig tekintetét!
5Gondoljatok csodáira, amelyeket művelt, a jelekre és ajka szavaira!
6Ti, fiai Ábrahámnak, az Úr szolgájának, fiai Jákobnak, az ő választottjának!
7Az Úr a mi Istenünk, ítéletei az egész világon érvényesek.
8Mindvégig emlékezik szövetségére, ígéretére, amelyet ezernyi nemzedékre adott,
9a szövetségre, amelyet Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak esküdött,
10s amelyet Jákobnak szilárd törvényül adott, örök kötésül Izraelnek.
11Így nyilatkozott: Kánaánt neked adom osztályrészül és örökségedül.
12Amikor még kis számban és kevesen, jövevényként éltek azon a földön,
13az egyik törzstől a másikig, s az egyik országból a másik néphez vándoroltak,
14akkor sem engedte, hogy elnyomják őket, királyokat büntetett miattuk:
15„Fölkentjeimet ne érintsétek, prófétáimnak ne ártsatok!”
16Aztán éhínséget hozott a földre, összetörte botjukat, a kenyeret.
17De előreküldött egy férfit számukra, Józsefet, akit szolgaként eladtak.
18Lábát bilincsbe verték, nyakát vasjáromba kényszerítették,
19amíg be nem teljesedett, amit előre megmondott, amíg az Úr szava nem igazolta őt.
20A király maga küldött, hogy oldják le bilincsét, a népek fejedelme tette szabaddá.
21Megtette házának urává, minden javának intézőjévé,
22hogy akarata szerint vezesse nagyjait, és bölcsességre tanítsa véneit.
23Aztán Izrael átvonult Egyiptomba, Jákob jövevény lett Kám földjén.
24Az Úr megsokasította népét, erősebbé tette elnyomóinál.
25Majd megváltoztatta szívüket, és meggyűlölték népét, s álnokul bántak szolgáival.
26Akkor Mózest küldte, a szolgáját, és küldte Áront, a választottját.
27Ők jeleit mutatták előttük, nagy csodáit Kámnak földjén.
28Sötétséget támasztott, sötét lett, de ellenálltak parancsainak.
29Vizüket vérré változtatta, halaikat kipusztította.
30Békákkal borította a földet, egészen a király lakhelyéig.
31Szólt, és légyrajok törtek elő, és szúnyogok minden határukon.
32Eső helyett jégverést küldött, és pusztító tűz hullott országukra.
33Tönkretett szőlőt és fügefát, minden mezejükön letörte a fákat.
34Szólt, és sáskák jöttek, meg számtalan pusztító bogár.
35Felfaltak mindent, ami zöldellt a földön, felfalták földjeik termését.
36Lesújtott minden elsőszülöttre, a férfierő minden zsengéjére.
37Majd kivezette őket arannyal s ezüsttel rakodva, gyengélkedő nem volt törzseikben.
38Az egyiptomiak örültek kivonulásuknak, mert rettegésben éltek miattuk.
39Felhőt terített az égre, hogy bevonja őket, éjjel pedig tűzzel világított nekik.
40Áhítozásukra fürjeket küldött, és égi kenyérrel lakatta jól őket.
41Sziklát nyitott meg és víz tört elő, patakban folyt a pusztán végig.
42Mert megemlékezett szent ígéretéről, amit Ábrahámnak, a szolgájának tett.
43Ujjongás közt vezette ki népét, örömrivalgás közepette választottait.
44Nekik adta a pogányok földjeit, s ők hozzászerezték a népek kincseit,
45hogy megtartsák törvényeit, hogy teljesítsék parancsait.
46AZ ÜDVTÖRTÉNET ESEMÉNYEI
(Alleluja!) Magasztaljátok az Urat, szólítsátok nevét,
47hirdessétek műveit a népek között! Daloljatok, zenéljetek neki, hirdessétek minden csodáit!
48Dicsekedjetek szent nevében! Akik keresik az Urat, azoknak örüljön a szívük!
49Tekintsetek az Úrra és erejére, keressétek mindig tekintetét!
50Gondoljatok csodáira, amelyeket művelt, a jelekre és ajka szavaira!
51Ti, fiai Ábrahámnak, az Úr szolgájának, fiai Jákobnak, az ő választottjának!
52Az Úr a mi Istenünk, ítéletei az egész világon érvényesek.
53Mindvégig emlékezik szövetségére, ígéretére, amelyet ezernyi nemzedékre adott,
54a szövetségre, amelyet Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak esküdött,
55s amelyet Jákobnak szilárd törvényül adott, örök kötésül Izraelnek.
56Így nyilatkozott: Kánaánt neked adom osztályrészül és örökségedül.
57Amikor még kis számban és kevesen, jövevényként éltek azon a földön,
58az egyik törzstől a másikig, s az egyik országból a másik néphez vándoroltak,
59akkor sem engedte, hogy elnyomják őket, királyokat büntetett miattuk:
60„Fölkentjeimet ne érintsétek, prófétáimnak ne ártsatok!”
61Aztán éhínséget hozott a földre, összetörte botjukat, a kenyeret.
62De előreküldött egy férfit számukra, Józsefet, akit szolgaként eladtak.
63Lábát bilincsbe verték, nyakát vasjáromba kényszerítették,
64amíg be nem teljesedett, amit előre megmondott, amíg az Úr szava nem igazolta őt.
65A király maga küldött, hogy oldják le bilincsét, a népek fejedelme tette szabaddá.
66Megtette házának urává, minden javának intézőjévé,
67hogy akarata szerint vezesse nagyjait, és bölcsességre tanítsa véneit.
68Aztán Izrael átvonult Egyiptomba, Jákob jövevény lett Kám földjén.
69Az Úr megsokasította népét, erősebbé tette elnyomóinál.
70Majd megváltoztatta szívüket, és meggyűlölték népét, s álnokul bántak szolgáival.
71Akkor Mózest küldte, a szolgáját, és küldte Áront, a választottját.
72Ők jeleit mutatták előttük, nagy csodáit Kámnak földjén.
73Sötétséget támasztott, sötét lett, de ellenálltak parancsainak.
74Vizüket vérré változtatta, halaikat kipusztította.
75Békákkal borította a földet, egészen a király lakhelyéig.
76Szólt, és légyrajok törtek elő, és szúnyogok minden határukon.
77Eső helyett jégverést küldött, és pusztító tűz hullott országukra.
78Tönkretett szőlőt és fügefát, minden mezejükön letörte a fákat.
79Szólt, és sáskák jöttek, meg számtalan pusztító bogár.
80Felfaltak mindent, ami zöldellt a földön, felfalták földjeik termését.
81Lesújtott minden elsőszülöttre, a férfierő minden zsengéjére.
82Majd kivezette őket arannyal s ezüsttel rakodva, gyengélkedő nem volt törzseikben.
83Az egyiptomiak örültek kivonulásuknak, mert rettegésben éltek miattuk.
84Felhőt terített az égre, hogy bevonja őket, éjjel pedig tűzzel világított nekik.
85Áhítozásukra fürjeket küldött, és égi kenyérrel lakatta jól őket.
86Sziklát nyitott meg és víz tört elő, patakban folyt a pusztán végig.
87Mert megemlékezett szent ígéretéről, amit Ábrahámnak, a szolgájának tett.
88Ujjongás közt vezette ki népét, örömrivalgás közepette választottait.
89Nekik adta a pogányok földjeit, s ők hozzászerezték a népek kincseit,
90hogy megtartsák törvényeit, hogy teljesítsék parancsait.