Lk 24,35-48 (Szent István Társulati Biblia)
35Erre ők is beszámoltak az úton történtekről, meg arról, hogyan ismerték fel a kenyértöréskor.
36Míg ezekről beszélgettek, egyszer csak megjelent köztük, és köszöntötte őket: „Békesség nektek!”
37Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak.
38De ő így szólt hozzájuk: „Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben?
39Nézzétek meg a kezem és a lábam! Én vagyok. Tapogassatok meg, és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de mint látjátok, nekem van.”
40Ezután megmutatta nekik kezét és lábát.
41De örömükben még mindig nem mertek hinni, és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: „Van itt valami ennivalótok?”
42Adtak neki egy darab sült halat.
43Fogta, és a szemük láttára evett belőle.
44Aztán így szólt hozzájuk: „Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak.”
45Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat, s így folytatta:
46„Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból.
47Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden népnek Jeruzsálemtől kezdve.
48Ti tanúi vagytok ezeknek.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 24,35-48 (Káldi-Neovulgáta)
35Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.
36Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: „Békesség nektek!”
37Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak.
38De ő megkérdezte tőlük: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben?
39Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.”
40Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41Mivel örömükben még mindig nem hittek és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: „Van itt valami ennivalótok?”
42Erre adtak neki egy darab sült halat.
43Elvette, és a szemük láttára evett belőle.
44Azután így szólt hozzájuk: „Ezeket az igéket mondtam nektek, amikor még veletek voltam: hogy be kell teljesedni mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban megírtak.”
45Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
46Azt mondta nekik: „Meg van írva, hogy a Messiás szenvedni fog, és harmadnapon fel fog támadni a halálból.
47A nevében megtérést fognak hirdetni a bűnök bocsánatára, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek.
48Ti tanúi vagytok ezeknek.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 24,35-48 (Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás)
35Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy hogyan ismerték föl a kenyértörésnél.
36Miközben erről beszéltek, Jézus megjelent közöttük és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek! (Én vagyok, ne féljetek.)”
37Zavarukban és félelmükben azt hitték, hogy szellemet látnak.
38De ő így szólt hozzájuk: „Miért vagytok megzavarodva? S miért támad kétely szívetekben?
39Nézzétek kezemet és lábamat! Én vagyok. Tapintsatok meg és lássátok! A szellemnek nincs húsa és csontja, mint nekem.”
40E szavakra megmutatta nekik kezét és lábát.
41De mivel örömükben még mindig nem hittek és még mindig a meglepetés hatása alatt álltak, megkérdezte tőlük: „Van itt valami ennivalótok?”
42Adtak neki egy darab sült halat (és lépesmézet).
43Fogta, szemük láttára evett belőle (és a maradékot odaadta nekik).
44Aztán így szólt hozzájuk: „Ez az, amit mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesülnie mindannak, amit Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban megjövendöltek rólam.”
45Akkor megnyitotta elméjüket, hogy megértsék az Írásokat.
46Majd így folytatta: „Meg volt tehát írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell és harmadnapon halottaiból föl kell támadnia.
47Nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve, minden népnek.
48Ti tanúi vagytok ezeknek.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 24,35-48 (Simon Tamás László Újszövetség-fordítása)
35Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és hogy miként ismerték fel, amikor megtörte a kenyeret.
36Még beszéltek, amikor maga Jézus állt meg közöttük, és így szólt hozzájuk:
36– Békesség nektek!
37Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38Ezt mondta nekik:
38– Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
39Nézzétek meg kezemet és lábamat: én vagyok! Tapintsatok meg, és értsétek meg! A szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.
40Ezeket mondva megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41Amikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, így szólt hozzájuk:
41– Van itt valami ennivalótok?
42Erre adtak neki egy darab sült halat.
43Elvette, és a szemük láttára megette.
44Ezután így szólt hozzájuk:
44– Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes Törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.
45Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat,
46és így szólt hozzájuk:
46– Így van megírva: Krisztusnak szenvednie kell, de harmadnapon fel kell támadnia a halálból,
47és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között Jeruzsálemtől kezdve.
48Ezeknek ti tanúi vagytok.
Ugrás a hivatkozott fejezethezLk 24,35-48 (Káldi Biblia)
35És ők is elbeszélék, a mik az úton történtek vala, és mint ismerték meg őt a kenyérszegésben.
36Midőn pedig ezeket beszélték, megálla Jézus közöttük, és mondá: Békeség nektek; én vagyok, ne féljetek.
37Kik megrettenvén és félvén, azt vélik vala, hogy lelket látnak.
38És mondá nekik: Miért háborodtatok meg, s miért támadnak ily gondolatok sziveitekben?
39Lássátok kezeimet és lábaimat, hogy ennenmagam vagyok; tapintsatok meg és lássátok, mert a léleknek húsa és csontjai nincsenek, a mint látjátok, hogy nekem vagyon.
40És mikor ezt mondotta, megmutatá nekik kezeit és lábait.
41De midőn mégsem hittek, és örömükben csodálkoztak, mondá nekik: Van-e itt valami ennivalótok?
42Ők pedig hozának neki egy darab sült halat és lépesmézet.
43És miután evett előttök, vévén a maradékot, nekik adá.
44És mondá nekik: Ezek az igék, melyeket szólottam nektek, midőn még veletek valék, hogy be kell teljesedni mindennek, mi írva vagyon Mózes törvényében és a prófétákban és zsoltárokban énfelőlem.
45Akkor megnyitá elméjöket, hogy értsék az irásokat.
46És mondá nekik: hogy így vagyon megírva, és így kellett a Krisztusnak szenvedni és feltámadni halottaiból harmadnapon,
47és hirdetni az ő nevében a megtérést és a bűnök bocsánatát minden nemzetek között, elkezdvén Jerusalemtől.
48Ti pedig tanúi vagytok ezeknek.
Ugrás a hivatkozott fejezethez
