¹De te, (Betlehem) Efrata,

bár a legkisebb vagy Júda

nemzetségei között,

mégis belőled születik majd nekem,

aki uralkodni fog Izrael felett.

Származása az ősidőkre,

a régmúlt időkre nyúlik vissza.

²Ezért elhagyja őket az Úr,

míg nem szül, akinek szülnie kell,

és testvéréhez, Izrael fiaihoz

vissza nem tér a maradék.

³Föllép és legelteti nyáját az Úr erejében,

az Úrnak, az ő Istenének fenséges nevében.

Letelepedhetnek, mert hatalmát kiterjeszti

egészen a föld határáig.

⁴Ő maga a béke lesz.

A júdeaiak biztonságérzete

⁵Megszabadít minket Asszíriától,

A júdeaiak biztonságérzete

ha betör országunkba,

A júdeaiak biztonságérzete

és határainkat tiporja.

⁴Ha Asszíria betör országunkba

és földünket tiporja,

hét pásztort állítunk fel ellene,

nyolc vezető embert.

⁵Karddal őrzik majd Asszíria földjét,

pallossal Nimród földjét.

A maradék szerep a jövőben

⁶Jákob maradéka

A maradék szerep a jövőben

olyan lesz majd a sok nép között,

A maradék szerep a jövőben

mint a harmat, amely az Úrtól jő,

A maradék szerep a jövőben

⁶mint az esőcsepp a zöldellő mezőn:

A maradék szerep a jövőben

nem emberben bízik,

A maradék szerep a jövőben

és nem szorul az ember fiára.

⁷Akkor Jákob maradéka

olyan lesz majd a sok nép között,

mint az oroszlán az erdő vadjai között,

mint az oroszlánkölyök a juhnyájban:

amerre jár, gázol és zsákmányol,

és senki nem ragadja el tőle a zsákmányt.

Az Úr megszünteti a kísértéseket

⁸Emeld kezedet ellenfeledre,

Az Úr megszünteti a kísértéseket

s elpusztul minden ellenséged.

⁹Azon a napon – mondja az Úr –

elveszem tőled lovaidat,

elpusztítom harci szekereidet.

¹⁰Városaidat elsöpröm földedről,

lerombolom erődeidet.

¹¹A varázsszereket kiveszem kezedből,

és nem lesz többé varázslód.

¹²Elveszem tőled a szobraidat

meg az oszlopaidat,

¹³kiirtom az oszlopokat,

elpusztítom bálványaidat,

¹²hogy ne imádkozhass többé

kezed műve előtt.

¹⁴Haragomban és indulatomban

bosszút állok minden népen,

amely nem engedelmeskedett.