¹Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar.

²Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn.

³Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.

⁴Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje.

⁵Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg.

⁶A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg.

⁷Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.

⁸Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted.

⁹A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják.

¹⁰Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz.

¹¹Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold.

¹²Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül.

¹³Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk.

¹⁴Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű.

¹⁵A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

¹⁶Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki barátkoznék vele.

¹⁷Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé.

¹⁸Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét.

¹⁹Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg.

²⁰Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott.

²¹A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.

²²Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól eltántorítani.

²³Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból.

²⁴Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is.

²⁵Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad.

²⁶Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít.

²⁷Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá.

²⁸Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás.

²⁹Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak.

³⁰A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

³¹Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar.

³²Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn.

³³Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.

³⁴

A szó

³⁵Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg.

³⁶A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg.

³⁷Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.

³⁸

Az igazságosság

³⁹A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják.

⁴⁰Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz.

⁴¹Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold.

⁴²Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül.

⁴³Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk.

⁴⁴Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű.

⁴⁵A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

⁴⁶

A titok

⁴⁷Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé.

⁴⁸Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét.

⁴⁹Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg.

⁵⁰Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott.

⁵¹A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.

⁵²

A színlelés

⁵³Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból.

⁵⁴Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is.

⁵⁵Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad.

⁵⁶Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít.

⁵⁷Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá.

⁵⁸Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás.

⁵⁹Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak.

⁶⁰

A bosszúvágy